Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - I. Dégen Imre: A vízügyek államosításának 10 éves évfordulójára

A vízügyek államosítása 5 folyt az országban, a vízgazdálkodás egész területére kiterjedő, magas színvonalú vízügyi tudományos kutatómunka anyagi, szervezeti és személyi feltételeit a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1952-ben történt megalapítása teremtette meg. Az Intézetben folyó kutatómunka egyrészt lehetővé tette a gyakorlati vízgazdálkodás és vízépítési tevékenység elmélyült, tudományos megalapozását, másrészt haladásra ösztönöző módon segítette vízgazdálkodásunk továbbfejlődését. A tudományos kutatómunka és a gyakorlat közötti szoros kapcsolat kialakításában, a tudományos eredmények és a gyakorlati alkotások tapasztalatainak széleskörű megismertetésében fontos szerepet töltött be a magyar vízügyi szolgálat 80 éves múltra visszatekintő lapja, a Vízügyi Közlemények. Valóságos kincsestára ez a vízépítés tudományának, szinte továbbképző iskolája a feladatait korszerűen megoldani igyekvő igényes vízimérnököknek. Összekötő kapocs egyrészről a kutatómunka és a szakirodalom művelői, másrészről a tervező és építőmérnökök között. Emellett a magyar vízügyi tudományos munka eredményei és a gyakorlati vízgazdálkodási tevékenység híre a Vízügyi Közleményeken keresztül eljutott a világ minden tájára, megbecsülést és elismerést szerezve a magyar vízimérnököknek. Ugyanakkor a hidrológiai tudomány fejlődésének élvonalában haladó szovjet eredmények és alkotások, továbbá más külföldi tudományos műszaki tapasztalatok megismertetésével értékes segítséget nyújtott a folyóirat vízimérnökeink ismereteinek bővítéséhez. * * * A tudománynak a szocialista társadalomban elfoglalt megváltozott helyzetéből és lehetőségeiből következett, hogy a vízügyi tudományos kutatás a párt és az állam teljes erkölcsi és anyagi támogatásában részesül és a tudomány fejlődése, valamint a vízgazdálkodás gyakorlati előrehaladása szervesen összefüggő folyamatot alkot. Lássunk erre néhány példát. A régi, csak szűk szakmai területen és mostoha körülmények között működő Vízrajzi Szolgálattal ellentétben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetnek 20 millió forint beruházással létesült, nagyszabású, korszerűen felszerelt vízépítési kismintakísérleti laboratóriuma van. Az Intézet működése a vízgazdálkodás és a vízépítés tudományának legszélesebb területére kiterjed. Évről évre jelentősebb anyagi támogatásban részesül : 1958-ban 12 millió forintot, alapítása óta pedig összesen 87 millió forintot fordított államunk a vízügyi tudományos kutatás támogatására. Ahhoz, hogy tervszerű vízgazdálkodást folytathassunk, mindenekelőtt az alapkutatást, az ország hidrológiai viszonyainak részletes feltárását kellett megszervezni és elvégezni. A vízgazdálkodás megváltozott népgazdasági szerepe, az ipar, ezen belül különösen a vízigényes iparágak nagyarányú fejlődésével, a mezőgazdaság belterjes fejlesztésével, a lakosság mind szélesebb rétegeinek egészséges ivóvíz-ellátásával kapcsolatban a vízgazdálkodással szemben jelentkező megnövekedett igények kialakították azt a helyes szemléletet, amely szerint a víz korlátozott mértékben rendelkezésre álló természeti kincs, amellyel tervszerűen és takarékosan kell gazdálkodni. Korábban nem voltak megfelelő adataink az ország felhasználható vízkészletéről. Vízkészletünk mennyiségi és minőségi számbevétele, továbbá víztározási