Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - I. Mosonyi Emil: Bánki Donát a hidraulikus

§ 142 Mosonyi Emil ból származó monográfia: Bánki Donát tudományos munkássága és alkotásai. Ez az utóbbi pompás képet rajzol Bánki kiemelkedő, egyéniségéről, részletesenleírja és méltatja kiváló gépszerkesztői érdemeit és találmányait. Különleges szállítóberendezéseknek és új szerkezetű daruknak a tervezésével tűnt ki először. A Mechwart-féle eke átalakításával, majd új elv szerint működő dinamométer szerkesztésével már korán megalapozta műszaki tekintélyét. Barátjával, Csonka Jánossal közösen szerkesztett porlasztója a benzinmotorok fejlődési útjának egyik legfontosabb mérföldköve. Erről a találmányról Schimanek így ír: „Ez a zseniális egyszerűséggel megtervezett porlasztó azóta meghódította az egész világot. Az automobilok és repülőgépek milliói mind a Bánki— Csonka porlasztó elve alapján szerkesztett készülékekkel vannak felszerelve." A Bánki féle nagykompressziójú benzinmotor a maga idejében igen nagy jelentőségű konstrukciónak számított. Ez az akkori viszonyok között igen kicsiny benzinfogyasztással működő, tehát gazdaságos üzemű motor nemzetközi elismerést vívott ki és feltalálójának a nevét az egész világon ismertté tette. A gázmotorok elméletéről hazai és külföldi folyóiratokban megjelent tanulmányai csak öregbítették nemzetközi tekintélyét, aminek egyik kiemelkedő jele Stodola hírneves zürichi műegyetemi tanár levele, amelyben aziránt érdeklődik, vajon vállalna-e Bánki tanári állást a világhírű zürichi műegyetemen. Bánki azonban, aki az időben már a budapesti műegyetem tanára volt (1899-ben nevezték ki a gépszerkezettan nyilvános rendes tanárává), hazafias kötelességének tartotta itthon tanítani. Nagy érdemei vannak az oktatás, továbbá az oktatást és a kutatást szolgáló műegyetemi géplaboratórium fejlesztése terén. A gőzturbinák termodinamikai hatásfokának javítására irányuló itt végzett kísérletei igen fontos adatokat szolgáltatlak a gőzturbinák elméletének és szerkesztésének további fejlődéséhez. Ebben a laboratóriumban folytatta figyelmet érdemlő hidraulikai és aerodinamikai kísérleteit is. De most fordítsuk figyelmünket fokozottabban Bánki Donát, a hidraulikus felé. Evégből vegyük kézbe ismét az Energia-átalakulások folyadékokban című könyvét, amelynek néhány fejezete különös figyelmet érdemel. Mindjárt a könyv 5. lapján, a Bernoulli tétel igazolásával kapcsolatban, igen szellemes kísérletet ír le Bánki, amely Schimanek szerint a szerző eredeti ötlete volt. A vízzel töltött edényből kiágazó kifolyócső egyik része gumiból van. Ezt a csőszakaszt nagyobb átmérőjű üvegcső t veszi körül, a gumicső és az üvegcső közötti térben depresszió, illetve túlnyomás egyaránt előállítható. A vékony gumicsőfalon át a csőben kifelé áramló vízsugár felveszi a gumicső és az üvegcső közötti térben létrehozott nyomást. Tehát, amint Bánki mondja: „A Bernoulli tétel értelmében annak az érdekes, szinte paradoxonnak tetsző tüneménynek kell bekövetkeznie, hogy a külső túlnyomás alatt a cső kiduzzad, a hioltság (depresszió) alatt pedig összehúzódik." Bánki áramlástana lényegében a hidromechanika tudományának akkori fejlődési állapotáról adott korszerű, igen áttekintő, jól rendszerezett és részletes képet. Valamely tudománynak ilyen módon való összefoglalása és rendszerezése már önmagában is figyelemre méltó tudományos teljesítmény. Bánki könyvének azonban még nagyobb értékei is vannak, mert számos fejezetben új elgondolásokkal járul hozzá az akkori ismeretek továbbfejlesztéséhez. Nemzetközi tudományos szinten abban az időben elfogadottnak tekintett hidraulikai megállapításokkal és tételekkel szemben több helyen alkalmaz bátor bírálatot s ezt kísérletekkel és matematikai igazolásokkal támasztja alá. A legtöbb esetben a bírálattal együtt saját megoldásait is megadta, amelyekre a tudományos világ felfigyelt. Az áramlás hirtelen iránytöréseinél előálló veszteségek számításában teljesen eltér az akkori szakirodalomban meghonosodott fel-