Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - I. Dégen Imre: A vízügyek államosításának 10 éves évfordulójára

4 Dégen Imre szer, a magyar gazdasági és társadalmi élet szocialista átalakulása teremtette meg. E folyamat szerves részeként valósult meg 1948-ban az egységes állami vízgazdálkodási szervezet. A vízgazdálkodás állami feladattá nyilvánítása óta eltelt évtized a magyar vízgazdálkodás fejlődésének immár történelmi mértékkel is mérhető kiemelkedő korszaka. Az államosítás eredményei közül elsőként kell kiemelnünk, hogy ebben az időszakban fejlődött a korábban elszigetelt, helyi érdekek által befolyásolt vízépítési tevékenység a felismert természeti törvények és a társadalmi-gazdasági fejlődés törvényszerűségeinek egységes szemléletén és tudatos felhasználásán alapuló, a szó igazi értelmében vett vízgazdálkodássá. A vízgazdálkodási feladatokat a korábban egymástól különálló vízügyi szervezetek — kultúrmérnöki és folyamszabályozási hivatalok, ármentesítő, öntöző, lecsapoló és belvízrendező társulatok — helyett a vízgazdálkodás valamennyi ágát — az árvíz- és belvízvédelmet, a folyamszabályozást, a lecsapolást, a vízellátást és csatornázást, a vízerőhasznosítást, stb. — magábafoglaló, a szocialista népgazdaság összpontosított erőforrásaira és társadalmi szervezettségére támaszkodó egységes állami vízügyi szervezet látja el. A helyi vízügyi feladatok megoldására pedig a társadalmi erő összefogásának új alakja bontakozott ki az államilag támogatott szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok mind jobban bővülő hálózatával. Az egységes állami vízügyi szervezet — a kezdeti nehézségeket leküzdve — szervezetileg, gazdaságilag, műszaki színvonalában megizmosodott és alapjában megfelelt a rohamosan fejlődő szocialista gazdaság által a vízgazdálkodással szemben támasztott megnövekedett és sokrétű igényeknek — noha e szükségleteket teljes mértékben még nem tudta kielégíteni. A vízgazdálkodás nagy népgazdasági jelentőségét és az államosítás óta végbement fejlődését mutatja, hogy a 35 milliárd forintra becsülhető vízügyi állóalapok értéke az elmúlt 10 év alatt mintegy 7 milliárd forinttal, azaz olyan mértékben növekedett, mint a múltban — a felszabadulás előtti 100 év átlagos fejlődését figyelembevéve — egy negyed évszázad alatt. A magyar vízgazdálkodásban az elmúlt évtized során végbement fejlődésnek fontos mérföldkövei : a liszalöki duzzasztó és erőmű ; a Keleti Főcsatorna ; az árvédelmi biztonság növelésére végrehajtott munkák, — 58 km új töltés, 1120 km hosszban a régi töltések megerősítése — ; a felső Dunán a mederemelkedés ellensúlyozására végrehajtott kotrási munkák; belvízlevezető rendszerünknek 20 l/s. km

2 átlagos fajlagos vízszállításra való kiépítésével a téli-tavaszi belvizek levezetési idejének 40 napról 30 napra való csökkentése; 200 000 kataszteri hold rét- és legelőterület lecsapolása ; az öntözött területeknek 28 000 kataszteri holdról ß00 000 kataszteri holdra, tógazdaságaink területének 200.000 kataszteri holdról 300.000 kataszteri holdra való növelése. Méltán sorakozik e nagy munkákhoz a közműves vízellátás kiterjesztése a lakosság 20 %-áról 32 %-ára. Az elmúlt 10 év eredményeinek elérésében a vízügyi szervezet minden egysége: a vízügyi igazgatóságok, a vízügyi vállalatok, a központi tervező és kutató intézet méltóan kivette részét. Az elért eredményekben kimagasló szerepe van a vízgazdálkodási tudományos kutatás ezidő alatt kifejlődött és magas színvonalat elért munkájának. Bár a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó hidrológiai kutatás több intézménynél is