Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kisebb közlemények

128 Kisebb Közlemények © mert adatok e érdes csövek • igen érdes csövek ® csövek, aho/ a vaSDaktérium Jeleni et e gya nitható , 0 -/ r2 -3 /! Langelier féle telítési index, O -4 1. ábra. A Nikuradze-féle érdesség évi változása a Langelierféle telítettségi index függvényében használt csővezeték esetén Szilárd anyag anyag mg/1 . . f (t) mg/l 200 f (t) 2,38 20 képlet alkalmazását ajánlja, ahol k* ellenállástényező számításánál nem vesszük figyelembe az átmérő megváltozását. Ez természetesen a (3) egyenlethez hasonlóan a Q 2 log — 00 À* '»g TT A

n (5) alakra is hozható. Az eddigi eredmények közül kiemelkednek P. Lamont vizsgálatai. ! Lamont az érdesség időbeni változását lineárisnak vette. Az évi érdességnövekedést a Langetier-féte telítési index függvényében l'elrakvameglehetőseii szóródó, de elég egyértelmű összefüggést kapott (1. ábra). A telítési index / = pH + log (Ca) + + log (alkalinitás) — f (t) — — 9,3, ahová a kalciumot és az alkalinitást mg/Z-ben kell behelyettesíteni, f (

t) a vízben oldott összes szilárd anyag, valamint a hőmérséklet függvénye, az értékét az alábbi táblázat adja: 40 80 120 100 240 280 2,12 320 2,21 360 2,25 400 2,29 500 2,34 600 2,36 700 2,42 2,44 2,46 2,47 2,49 2,53 2,56 2,59 Lamont eredményeinek továbbfejlesztésekor meg kell vizsgálni, hogy a Langelier-féle indexet nem lehetne-e egyéb kémiai tényezőkkel tökéletesíteni, meg kell határozni, hogy az érdesség változására fölvett lineáris törvényszerűség milyen hibahatárokkal, milyen hosszú időre alkalmazható. Lamont vizsgálatainál az átmérő csökkenését nem vette figyelembe, így a (3) képlet alkalmazása valószínűleg tovább csökkenthetné a szóródást. A továbbiakban néhány vízellátási rendszerben végzett vizsgálatot ismertetünk. A Bévercé-i rendszerben végrehajtott vizsgálatok feldolgozásánál a kezdeti állapotnak megfelelő adatok hiányoztak, csak annyi volt megállapítható, hogy az átmérő változását is magábafoglaló A* névleges ellenállás tényező értéke már az első években igen megnőtt. A (3) képlet használatához szükséges k

s Nikuradze-féle érdességi tényezőt az üledék szemcséinek geometriai adataiból, valamint egymáshoz viszonyított helyzetükből a Schtichting—Fromm-féle grafikonok alapján határozták meg (2. ábra). A 3. ábra szerint a (3) képletből számított, valamint a közvetlen mérésből megállapított értékek — lehet, hogy csak az egyes tényezők szerencsés megválasztása miatt — jó összhangban vannak.