Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kisebb közlemények

Zsuffa: Csövek vízszállítóképessége 127 2. ábra. A Nikuradze-féle érdesség és az egyenetlenségek átlagos magasságának aránya a csőfalra, valamint az áramlás irányára vetített szemcsefelületek arányának függvényében (Schlichting kísérletei szerint) 3. ábra. A Bévercében végzett mérések eredményei A szemcseméretek geometriai elemeinek vizsgálatánál az egyes méretek között érdekes — esetleg óvatosan általánosítható — összefüggéseket találtak (4. ábra). Az Ecker vezeték vizsgálatánál az átmérő változását éppen ezekből a bévercé-i vezetékben megállapított ábrákból határozták meg. A vízfolyásra merőleges, igen durva üledékszemcsék méreteiből ks/c — 6, igen magas érték adódott (lásd a 2. ábrát). A kielemzett hidraulikai tulajdonságok jól egyeztek a Schlichting által leírt, ennek a magas értéknek megfelelő típus hidraulikai sajátosságaival. Az így meghatározott és megbízhatónak mondható értékből az üledék vastagságát, vagyis az átmérő csökkenését, a 4. ábrából 2,1 mm-re becsülték, amivel az időben bekövetkezett 43%-os vízhozamcsökkenésből csak 1,7% magyarázható. Ez az eset élesen megvilágítja az érdesség szerepét : noha Bévercében az üledék jóval vastagabb volt, mint az ecker-i vezetékben, mégis ugyanannyi idő alatt a névleges ellenállási tényező Eckerben 200%-kal, Bévercében csak 50%-kal növekedett. A Wrynwy vezeték vizsgálatánál pedig éppen az üledék vastagsága volt megadva és a szemcsék alakjáról nem tudtak semmit. Feltételezték, hogy k

s

o = 0,12, a sima bitumen felületnek megfelelő kezdeti Nikuradze érdességnél a szemcsék geometriai méretei közötti, Bévercében megállapított összefüggések itt is érvényesek. Az eredményül kapott érték a 2. ábra szerint a valósághoz közelálló lehet. A Derivent Walley cementtel simított acélcsövében végzett mérések — valószínűleg a k

So kezdeti érdesség bizonytalan értéke miatt —, nem adtak jó eredményt. A fenti vizsgálatoknál mindenütt a vízből leülepedett szemcsékből képződött üledék zavarta a vízszállítást. Lamont szerint a gyakorlatban nagyobb szerepe van a korróziónak és a kikristályosodásnak. A vízvezetékeknél az erős korrózió általában ma már veszélyt nem jelent : a különböző védekezési eljárások, védőbevonatok, víztisztítási módszerek a kérdést megoldották. A kisméretű korrózió, illetve a kristályosodás — mely a vezeték anya-