Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kisebb közlemények

118 Kisebb Közlemények Az első tag az alvíz feletti, „átbukó" vízből adódó vízhozamot adja, a második tag pedig a nyomás alatti átfolyás bizonyos százaléka. A kísérleti eredmények szerint helyesebb, ha az alulról befolyásolt átbukás vízhozamát a tökéletes átbukás százalékában adjuk meg : Q = C^by2gh'U (2

) A (2) képlet használatához azonban két kérdést tisztázni kell : mikor áll elő alulról befolyásolt átbukás és a c javító tényező hogyan változik a különböző típusú gátak és bukók, továbbá a felvíz és alvíz mélységének függvényében ? Régebbi szerzők az első kérdésre azt a választ adták, hogy ha az alvíz szintje eléri a gát koronaszintjét, akkor alulról befolyásolt átbukás áll elő. Ez a meghatározás azonban nem elég pontos. Előfordul ugyanis olyan eset is, amikor az alvíz szintje magasabb a gát koronájánál, mégis tökéletes átbukás áll elő. Ez akkor fordulhat 0,9 1. ábra. A visszahatási határ szélesküszöbű bukógátaknál elő, ha a felvíz energiája nagyobb, mint amennyi az átbukáshoz szükséges, a felesleges energiával „el tudja nyomni az alvizet". Az impulzus tétel szerint a felvízi és alvízi erők akkor vannak egyensúlyban, ha a felvíz felesleges energiáját a súrlódás felemésztette. A határállapotban a felvíz energiaszintje éppen csak elég a víz továbbvezetésére és a tiszta átbukás alulról befolyásolt átbukásba megy át. Ez az eset pedig határsebességgel mozgó víznél következik be, mert akkor kell a legkevesebb energia a víz továbbvezetésére. Az impulzustétel, a kontinuitás egyenlete és a huliámsebesség egyenleteinek felírásával ez a visszahatási határ számítható. A számítás mellőzésével az 1. ábrát mutatjuk be. Erről az ábráról a fel- és alvízi mederszélesség, a küszöbmagasság és a határmélység ismeretében az al- és felvízi — küszöb feletti — vízmélység viszonya leolvasható és a felvízi vízmélység ismeretében az alvízi vízmélység határértéke számítható. Ha az alvízi mélység ennél kisebb, szabad átbukásról, ha nagyobb, akkor alulról befolyásolt átbukásról beszélünk. A (2) képletet javító c tényező értékeit kísérletileg állapították meg. Azt találták, hogy az egyes géptípusoknál más és más értékű. A szerző négy gáttípust említ meg : szélesküszöbű, gyakorlati szelvényű, élesszélű és nyerges gátakra ad érté-