Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kisebb közlemények

Illés: A riemeisterfenni vízművek 117 A mű föld feletti része a permetező kamrára épült, külső homlokzata háttal néz a tájra (5. ábra). A föld feletti létesítmény egyik fontos helyisége a közlekedési csarnok, a mű gépjárművekkel való megközelítésére. Ezzel külön parkírozó udvar a telep részére feleslegessé vált. A közlekedési csarnok födémé alatt futómacskát szereltek, amely a föld alatti termekbe a rakodást, szállítást (gépalkatrészek, szűrőkavics stb.) megkönynyíti. Az épület többi részében a megkívánt tisztasági, mosdó és tartózkodási helyiségek és egy kis konyha, továbbá egy terem előadások, megbeszélések, bemutatók és hasonló események részére vannak. A tetőemeleten két lakás van az üzemi személyzet számára. Tetőfedő anyagul nádtetőt választottak, amelynek színe legjobban beleilleszkedik a környező fenyőerdős vidékbe. Az épület külső falait világos csempével fedték be. A közelben fekvő csáposkút házát hasonlóan építették meg. Á körépítményt mészkővel burkolták. A mű 1955-ben lépett üzembe és mind a csáposkutaknál, mind a tisztítótelepen szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az alkalmazott új megoldások beváltak és azokat a nyugat-berlini vízmüvek és általában a nyugat-németországi vízművek kialakításánál alapul fogják venni. A vízművel kapcsolatban hazai vonatkozásban az alábbiakat érdemes megjegyezni : 1. A természetvédelmi hatóságok tájesztétikai előírásait a tervezés és építés során érvényrejuttatják. 2. A mélyépítési létesítmények esztétikai kiképzésére sokkal több figyelmet fordítanak, mint nálunk. 3. A csáposkutakkal víztartó homokrétegekből is jelentős vízmennyiséget termelnek ki. 4. A „csápok" és kutak állapotát belső fényképezéssel ellenőrzik. 5. A vízszerző műveket rendszeres, tudományos hidrológiai és hidrogeológiai megfigyelés alatt tartják. fí. Rendszeres vizsgálatokat indítottak a vas és mangán okozta rétegeltömődések megakadályozására és regenerálására. 7. A vízművek higiéniájára mindenekelőtt nagy gondot fordítanak. AZ ALULRÓL REFOLYÁSOLT ÄTRUKÄS Kollár Ferenc 532.53 Irodalom : Schmidt

, M. J)r. Ing: Die Berechnung unvollkommener Überfälle. Die Wasserwirtschaft

, 1957. április. 5 oldal 6 ábrával. Stuttgart. Patakok, nagyobb vízfolyások szabályozásánál gyakori műtárgyak a fenékbukók, amelyeknél aránylag kis árvizek esetében is alulról befolyásolt átbukás alakul ki. A vízhozam számítására régen ebben az esetben két tagból álló „bukóképletet" használtak : Q = % V- b }'2g (h—haYI.+ ntb h

a (h — h

ayi, ( 1 ) 5. ábra. A gépház térszín feletti nádfedéssel és fehér csempe falburkolattal