Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - V. Varga Jenő: Csáposkutakkal, medergalériákkal és mederkutakkal szerzett újabb tapasztalatok

88 Varga Jenő vízzel látják el. Ebben az esetben újabb csőhálózatot kell építeni a fő útvonalak alatt, de a jelenlegi kutak bővítés nélkül is el tudják látni a lakosságot ivóvízzel. 2. A Dunából kivett vizet gondos kezeléssel, tisztítással, szűréssel ivóvíz minőségűvé kell alakítani és a hálózatba táplálni. Ebben az esetben nem kell a normális fejlesztésen felül újabb csőhálózatot lefektetni, sem újabb kutakat telepíteni. 3. Növelni a partokból kilométerenként kivehető vízmennyiséget. Az újabb területeken ez a törekvés megvan a csáposkutak alkalmazásával. 4. A régi telepítésű víztermelőtelepeket felújítani, illetve vízhozamukat növelni. A teendők kifejtése előtt fel kell mérni a régi kutak és területek jelen állapotát. A régi telepek vízhozamának csökkenését okozhatja a part eltömődése, vagy a sodorvonal eltávolodása a parttól, ami sok esetben eliszaposodásban jelentkezik és a víz minőségének romlását is okozza. Az iszap sok szerves anyagot tartalmaz és ezeknek bomlása közben vas és mangán szabadul fel, ami a talajvízbe jut. Az erőltetett üzemeltetés is okozhat károkat, mert a megnövekedett beömlési sebesség fizikai és kémiai úton egyaránt elősegíti a szűrőfelület eltömődését. Az eltömődött, elcementálódott partok felújítása még megoldatlan feladat, ezért sikeres végrehajtásának érdekében kísérleteket kell végezni különböző módszerekkel. Ezek közül már megemlítettük a felszántást, boronálást, esetleg vízöblítéssel kapcsolva, és a sűrített levegő robbanásszerű bevezetését, valamint a talajcserét. Az eliszaposodott partok javítása helyi beavatkozással nem kecsegtet sikerrel. Folyószabályozással elmosatni a leülepedett iszapot olyan sokba kerülne, hogy — ha technikailag egyáltalán végrehajtható — a költség nincs arányban a várható előnyökkel. Talán kedvezőbb eredményre lehetne jutni talajvizdúsítássai, vagyis ha a Dunából kiemelt vizet némi tisztítás után elszikkasztanók, és a meglevő kutakkal kitermelnők. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a kútcsoport valamennyi műtárgya változatlan marad és vízhozama az elszivárogtatott vízmennyiséggel némileg szabályozható. A kutak eltömődött szürőfelületét karbantartási munkával időközönként fel lehetlazítani, azonban ezt nem lehet károsodás nélkül hosszú időn keresztül végezni. A Fővárosi Vízművek 60 éves lebegő aknakútjainak szűrőrácsa mögé, a sok lazítási munka eredményeképpen, lehúzódott a felső agyagréteg anyaga. Mivel az oldalsó nyílások eltömődtek, a beömlés csupán a fenéken történt, félő volt, hogy a 6—7 m-es kútellenállások miatt a fenék felszakad. Üj szűrőfelületről kellett tehát gondoskodni. Egyik megoldásként az 5,0 m átmérőjű ún. Kajlinger-kutakat 13. ábra. Regi, vasköpenyű aknakút átalakítása csáposkúltá Abb. 13. Umbau eines alten Schachtbrunnens mit Eisenmantel zu einem Horizontalfillerbrunnen