Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - V. Varga Jenő: Csáposkutakkal, medergalériákkal és mederkutakkal szerzett újabb tapasztalatok

Csáposkutak, medergalériák és mederkutak 87 ményt csoportos próbaszivattyúzással lehet elérni, és evégből arra kell törekedni, hogy már a tervezésnél minden kútra mérőberendezést írjanak elő. A 11. ábrán egy csáposkúton keresztül felvett szelvény látható. A kúton próbaszivattyúzást végeztek, amelynek eredményét a 12. ábrán tüntettük feî. A kúttól É-ra 150 m-re, a dunaparton egy másik csáposkút, D-re ugyancsak 150 m-re 5,0 m átmérőjű aknakút üzemel. A próbakút nyugalmi vízállásának kialakulásában a két szomszédos kút is közrejátszott. Megfigyelhető a Duna vizének áramlása a sziget belseje felé, valamint a Duna és a kút nyugalmi vízállása közötti különbség. A 12. ábrán feltüntetett vízszállítási görbénél a leszívást a nyugalmi vízálláshoz viszonyítottuk, ami önkényes eljárás, mert a kút folyamatos üzemeltetése során így értelmezett nyugalmi állapot nein következik be többé és a leszívás csupán a Duna vízállásával hasonlítható össze. Könnyen belátható, hogy más Duna-vízállásnál más lenne a reáhatás, vagyis a nyugalmi vízszint és a vízszállítási görbe. Ezzel a példával kívántunk rámutatni arra, hogy miért olyan körülményes kútcsoportoknál az egyes kutak vízszállítóképességének meghatározása, és miért egyszerűbb a gyakorlat által kialakult módon parthosszúság szerinti vízhozamról beszélni. 12. ábra. Л XV. sz. csáposkút vízszállítása a nyugalmi szintre vonatkoztatott leszívás függvényében Abb. 12. Wasserlieferung des Horizontalfilterbrunnens No X Г. als Funktion der Brunnenspiegelhöhe II. ŰJABH VÍZSZERZÉSI MÓDOK 1. Az újabb vízszerzési módok szükségessége Minden nagyváros előbb-utóbb eljut fejlődésének arra a fokára, amikor közművei a lakosság számának és igényeinek növekedésével csak igen nehezen, nagy áldozatok vállalásával tudnak lépést tartani. Budapesti viszonylatban pl. 1947-ben a májustól októberig tartó nyári félév átlagában 264 000 m

3 volt a napi vízfogyasztás, az 1957. év azonos időszakában pedig 557 000 m

3. Ha feltételezzük, hogy +3,0 m-es dunai vízállásnál a partok minden kilométerén 25 000 m

3-t tudunk termelni, 24 km, kutak telepítésére alkalmas partszakaszt kell elfoglalni. Ha figyelembe vesszük, hogy a nyári csúcsfogyasztás az átlagosnak 1,3-szerese, további 6 km-t kell igénybe venni. A számítást folytatva rájönnénk, hogy évente 2 km-nyi partszakaszra volna szükségünk kutak telepítésére. Erről pedig nem lehet szó, mert az alkalmas területeket legnagyobbrészt elfoglaltuk már. Mit lehet tenni? 1. Különválasztani az ipari fogyasztást az ún. háztartási vízellátástól. Ez azt jelenti, hogy ipari gócokat kialakítva, ezeket ülepített — esetleg derített — duna-