Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)
4. füzet - V. Salamin Pál: Az öntözésnek és a felszíni vizek elvezetésének kapcsolatai
454 Salamin Pál I. táblázat Table I. Különféle növénycsoportok öntözővíz-igénye Irrigation requirements of various crops Növénycsoport — Crop Öntözövízigény — Irrigation requirement mm Burgonya, napraforgó, magrépa, dohány, kender, len, kalászosok — Potatoes, sunflower, seed carrot, tobacco, hemp, flax, cereals 140—210 Évelő takarmányok, egyéves takarmányok, legelő, rét, kukorica, cukorrépa, takarmányrépa, szójabab, másodvetések, gyümölcsösök — Perennial fodders, annual fodders, pasture, grass, corn, sugar beet, turnip, soy bean, after seed, orchards 240—400 Zöldségkertészet — Truck crop 800 Rizs — Rice 1500 A csapadékból származó fölösleges felszíni víz közelebbi tanulmányozásakor legelőször meg kell vizsgálnunk, hogy közvetlenül keletkezik-e, vagy csak közvetve, tehát a talajon át talajvízből, a kőzeteken át forrásvízből és végül a töltések alatt átszivárgó, majd a talajból felfakadó vízből [13,14]. Majd tanulmányoznunk kell a csapadékvíznek térbeli és időbeli eloszlását, meg kell állapítanunk, hogy melyek azok az időszakok, amelyekben felesleges felszíni vízzel számolhatunk és számolnunk kell. Végül foglalkoznunk kell azokkal a tényezőkkel, amelyek a felesleges felszíni víz mennyiségének térbeli és időbeli eloszlását változtathatják. A csapadékvizeknek időbeli és térbeli eloszlását legjobban a víz mennyiségének és jelentkezése hevességének összefüggését jellemző törvények megállapításával ismerhetjük meg. Az észlelési adatok rendszerezésénél az eltérő halmazállapotú csapadékok mennyiségi adatait egyneművé tesszük, vagyis a havazások adatait megfelelő átalakítás után használjuk fel 2. A havazások adataiból az olvadási folyamat figyelembevételével határozzuk meg a hólé jellemző adatait, és ezeket az utóbbiakat, mint az eső-adatokkal egynemű adatokat használjuk fel [16]. A rendszerezés alapja a legtöbb esetben a Montanari által bevezetett, már közismert függvényalak [10]: h = at k vagy (1) i = a t~ n, ' (2) ahol h az esőzésből és az olvadásból származó víz mennyisége mm-ben, i az esőzés és az olvadás intenzitása, általában l/s. ha-ban, t az esőzés (és az olvadás) időtartama percben, órában vagy napban, а, к és л állandók. A szerint, hogy hány évenként (m) átlagban egyszer elért vagy meghaladott mennyiségnek, ill. intenzitásnak (h m, i m) az összefüggését fejezi ki a függvény, az а, к és n állandók más-más a m, k m, ill. n m értéket vesznek fel. 2 Mint látni fogjuk, bizonyos esetekben az öntözött területre hullott teli csapadékot is figyelembe kell vennünk.
