Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

4. füzet - V. Salamin Pál: Az öntözésnek és a felszíni vizek elvezetésének kapcsolatai

Az öntözések és a felszíni vizek elvezetése 46!T A kisebb vízgyűjtőterületi elemeken (F <40 — 80 km

2), amelyek a kisebb öntözési egységek (az öntözött táblák, az öntözőtelepek és a k'sebb öntözőfürtök) víztelenítési feladatainak keretét jelentik, a viszonylag kisebb területre terjedő, rövid időtartamú, nagy intenzitású esőzések a jellemzők. A fölösleges felszíni víz keletkezésénél a csapadék mennyisége mellett jelentős szerep jut a csapadék intenzitásának is, ugyanis ez az utóbbi lényegesen felülmúlhatja a talajok felső rétegeinek vízvezető képességét. Magyarországon a nagy intenzitású esők időszaka elsősorban a májustól augusztusig terjedő négy hónap, aminek megfelelően ennek a négy hónapnak a csapadékai okozzák a fölösleges vizeket. A négy hónap adatainak a (2) összefüggés szerinti feldolgozásával megkapjuk a kisebb vízgyűjtőterületi elemeket jellemző csapadék-törvényeket. Nagyobb pontosságot kívánó feldolgozásnál hónaponként külön-külön is levezethetjük a csapadéktörvényeket, ez az eljárás azonban az adatok elégtelensége és a nagy munkaigény miatt ritkán jöhet szóba. A csapadék időtartamát percekben vagy órákban helyettesítjük a függvényekbe. A csapadéktörvényeket jellemző függvények érvényességi tartománya és az időtartam t mértéke a feldolgozáskor felvett adatok jellege és a feldolgozás célja szerint más és más. Azok a függvények, amelyeknek az érvényességi tartománya 10 perc és 180— 240 perc időtartam közötti, a kis öntözési egységek, az öntözött táblák és a kis öntözőtelepek (F< 10 km

2), víztelenítési feladatának meghatározása mellett a fölösleges víz okozta eróziós károk felmérésére is alkalmasak. Az állandók meghatározásánál elegendő egy-egy megbízható meteorológiai állomás adatait felhasználni. A magyar Alföldre igen jellemző (2) típusú függvény állandóit Bacsó N., Reidner L. és Tarján A. állapította meg a túrkevei meteorológiai állomáson 48 év alatt észlelt 242 kivételesen heves esőnek az adataiból (MSZ 15300). Ezek az állandók a II. táblázatban találhatók. Ugyancsak ők az ország egész területére II. táblázat — Table II. Csapadék-íüf)f|vény állandói t = 10 —2-50 pere időtartamú esőkre Constants о/ intensity-duration-frequency functions for durations from t = 10 to 240 minutes (Túrkeve 48 évi adatai alapján — Based on the 48 year precipitation record at Turkeue) i = a • t

_

n [1/sec • ha] Állandók — Constants m évenként elért vagy meghaladott csapadékokra — For storms attained, or exceeded every m years m = 1 m = 2 m = 3 a

m [l/sec - ha] 1150 1380 1555 nm 0,78 0,77 0,74 is levezették ezeket az értékeket, amelyekből megállapítható, hogy az n állandó értéke országos viszonylatban 0,75 körül ingadozik, azaz a függvény a következő alakú: lm=T2 (3) Azok a függvények, amelyeknek az érvényességi tartománya 3—48 óra időtartam közötti, elsősorban a nagyobb öntözőtelepekről és a kisebb öntözőfürtökből leveze-