Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - IV. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Második rész

354 Rácz Iván Nehézségeket okoz végül az alapkőzetet borító vastag lösztakaró omlása a tározó víztükrének magasságában, és „szakadó partok" kialakulása, amelyeknek védelméről helyenként gondoskodni kell. A völgyzárógáttal kapcsolatos vízerőmű kb. 800 m-re épült a gát alatt, a függőlegesen levágott baloldali völgyoldal tövében (l'J. kép), üzemvizét alagutakon át kapja. Az erőmű kiépítési vízhozama 105 m

3/s. a hasznos esés 35 m. A beépített teljesítmény 30 MW, amit 3 db függőleges tengelyű Francis-turbinával kapcsolt generátor szolgáltat. Ezek az első teljesen kínai tervezésű és gyártmányú nagyméretű turbinák Harbinban készültek. A számított évenkénti energiatermelés 70 millió kWó. A transzformátor és szabadtéri kapcsolóállomás az erőmű feletti sziklatetőn van elhelyezve. Az erőmű, amelyet 1956 nyarán helyeztek üzembe, főként Pekinget és Changkiakowot látja el árammal. A Yungting vizének egy részét hasznosítja az a csatorna, amely Pekingtől nyugatra ágazik ki, és feladata elsősorban a főváros élővízzel való ellátása, a szennyvízlevezetés érdekében. A vízkivétel érdekében 17 nyílású zsilipet építettek a folyóban. Ennek a csatornának Moshihkou-i vízlépcsőjét használja ki az 1956-ban épült első kínai tervezésű és gyártmányú kisméretű önműködő, távvezérelt vízerőmű. Hasznos esése 28,7 m, kiépítési vízhozama 25 m

3/s, a 2 db gépegységének együttes teljesítménye 5,7 MW. Az erőmű évenként átlag 40 millió к Wo energiát ad a Peking városát ellátó 35 kV-os hálózatba. A Hai folyórendszerben végzett másik nagyobb szabású árvédelmi mű az ún. Tuliuchienho árapasztó csatorna. Feladata a Yungting, a Tseya és a Taching folyók árhullámainak összetalálkozása esetén tehermentesíteni a Hai folyót, megakadályozni feliszapolódását, és megóvni Tientsin városát a további árvízveszélytől. Az árapasztó csatorna a Taching és a Tseya egyesülése alatt épült 8 nyílású, összesen 120 m széles, szegmens beeresztő-zsiliptől indul ki, majd műtárgyakkal keresztezve a Nagy Csatornát, a Pohai öbölbe viszi az árhullámok fölös vizét. Hossza 40 km. Felső szakaszán, ahol a műtárgyak épültek, 400 m széles, az alsó nagyobb részén, ahol tulajdonképpen töltések közötti magasvezetésű csatorna, 1020 m széles, 9,2 millió m

3-nyi földmunkával, zömmel 1951 és 1953 között készült el. Az ismertetett munkákon kívül az árvédelmi töltéseket is magasították és erősítették, továbbá csatorna- és mederkotrásokat is végeztek. d) A Yangtsekiang rendezése és hasznosítása Bár a Yangtsekiang Kína legnagyobb folyama, árvédelmének és hasznosításának átfogó tervezése nem állott első helyen, és még most is folyik. Ennek oka elsősorban az, hogy a folyam — vízjárása és földrajzi adottságai miatt -— kevésbé veszélyezteti környezetét, mint az eddig tárgyalt folyók. Másadsorban pedig méreteinél fogva a terv összeállítása hosszabb időt vesz igénybe, és a kivitel is nagyobb feladat elé állítja Kínát — mind gazdasági, mind technikai felkészültség dolgában — és épp ezért az aránylag kisebb folyóvölgyek rendezésénél szerzett tapasztalatokat hasznosítani kívánják ennél a folyamóriásnál. A Yangtse vízgyűjtőteiiilete 1 830 000 km

2. Alakja К—Ny-i irányban elnyúlóan hosszúkás. Legnagyobb kiterjedése ebben az irányban kereken 3000 km. A folyó teljes hossza 5590 km. Forrása 5150 m magasan van a tenger szintje felett,