Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - IV. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Második rész

Üj-Kína vízgazdálkodásáról 3t

:5 a Kun-Lun hegyláncai között. Legfelső, kb. 1000 km hosszú szakaszán alig 200 km széles a vízgyűjtő. Itt 4—5000 m magas hegyláncokkal szegélyezett, kevéssé ismert hosszanti völgyekben,mély kanyonokban folyik. Ezután is mély völgyekben, folytatja útját pályájának legdélibb pontjáig, ahol áttöri a dél felé futó gerinceket és kifordul a délkínai tönkre. Ezen a tájon veszi fel balról a hasonló vízgyűjtőterületű Yalung folyót. Majd ÉK-re fordulva, átszeli a Vörös Medencének nevezett júra-kori vörös homokkőmedencét, és mintegy 1500 m mély szurdokokon át — ahol némely helyen 100 m mély a meder, és a víz sebessége 24 m/s — 40 m tengerszint feletti magasságban eléri Ichangot. Az egész eddigi szakasz kiválóan alkalmas vízerőhasznosításra. Innen már a hatalmas alluviális síkságon folytatja kanyargó, kétoldalról hatalmas tavakkal szegélyezett útját, napjainkban is épülő hatalmas deltatorkolatáig. A vízgyűjtő északon a Sárga-folyó és a Huai vízgyűjtőterületével határos. DNy-on a Mekong és a Vörös-folyótól keskeny, de magas hegygerincek választják el. D-en a Gyöngy-folyó felé néhol bizonytalan a vízválasztó, mert a karsztos yunnani mészkővidéken a felszíni vízgyűjtő határa nem mindig azonos a földalatti búvófolyók vízválasztójával. DK felől a Keleti- és Dél-Kínai-tengerbe ömlő folyók vízválasztója alkotja a határt. Mellékfolyóit legnagyobb részben észak felől veszi fel. Ezek közül nevezetes a Lu folyó, illetve ennek mellékfolyója a Min, amelynek völgyében van Chengtu városa felett a már említett, több mint 2000 éves Tukiangyien öntözőrendszer. Továbbá a Chungkingnál csatlakozó Chialing folyó és a Wuhan-nál betorkolló Han. Az alsó szakasz mellékfolyói viszont inkább délről, nagy tavakon keresztül találnak utat a Yangtséba. Valamennyinek nagy vízgyűjtője van. A Yangtse völgye Kína legtermékenyebb vidéke. Ennek megfelelően nagyon sűrű a lakossága, amelynek minden talpalatnyi helyet ki kell használnia, és öntözés nélkül nem tud megélni (20. kép). Itt már a rizs a fő termék. A vízgyűjtőterület csapadéka 1000—2000 mm között változik. Évszakonkénti eloszlása eléggé egyenleles, azért a Yangtse és mellékfolyóinak vízjárása meglehetősen kiegijensúlyozoít. A legnagyobb és legkisebb vízhozam aránya csak 1 : 15— 1 : 20. A Yangtse árvizei különböző időkben jelentkeznek; a déli mellékfolyóin áprilisban, az északiakon pedig inkább májusban. A középső és alsó szakasz határa lehánynál van, itt az 1931. évi árvízhozam 80 000 m

3/s volt. Az 1954-es árvíz még ennél is nagyobb volt: Wuhannál kb. 1,30 m-rel magasabban tetőzött az 1931. évinél (17. ábra). A 0,1% valószínűségű számított árvízhozam Ichangnál 96 500 m

3/s. Ugyanitt a legkisebb vízhozam 5300 m

3/s. A kettő aránya 18. Lefele az arány tovább csökken a tavak tározó hatása 20. kép. Öntözőcsatoma a Yangtse deltavidékén l'holo 20. Irrigation canal in the Yangste delta