Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - VI. Kisebb közlemények

286 Kisebb közlemények Az átlagosan 2000 munkást foglalkoztató munkahelyen a 2 partot szerelőhíd kötötte össze, amelyet az építkezés előrehaladásának megfelelően többször át kellett építeni, s melynek egyik nyílása 93 m fesztávú volt. A két partot még a 8,5 t-ás kábeldaru kötötte össze. (Az árviz alatt ez volt az egyetlen összeköttetés.) A 100 t-ás úszódarut már említettük, ezenkívül sok derricket és toronydarut alkalmaztak. Az anyagszállítás nagy (max. 7 m

3-es) dömperekkel és teherautókkal folyt, amelyek meredek farámpákon jártak be a munkatérbe. Az építkezéshez — többek között — 1000 t vasszádpallót, 9000 m

3 faragott gerendát, 2700 m

3 gömbfát, 126 t robbanóanyagot, 36 t fúróacélt, az állványokhoz 800 t idomacélt és 290 t köszörűkövet használtak fel. A munkahelyek áramellátására 15 transzformátorállomás és 20 km kábel szolgált, a havi áramfelhasználás 1 millió kWo felett járt. A beépített kb. félmillió m

3 beton 4/5-öd része tömegbeton, 1/5-öd része vasbeton volt. Az 3. kép. Felszakadt 21 m magas cella adalékanyag megválasztásában, ill. a sejtfalas zárógátban • - -u B a munka megszervezeseben arra törekedtek, hogy 1. minimális kötőanyag-)elhasználással egyenletes jó értéken tarlséik a beton szilárdságát, vízzáróságát és fagyállóságát-, 2. megfelélő tároló, keverő, szállító és bedolgozó módszer alkalmazásával a legnagyobb tömbök betonozásánál is, óránként legalább 20 cm-rel növeljék a magasságot, hogy így a mélyebben fekvő betonrétegek kötését már ne zavarja az újabb betonráhordás. Az egynapi, húszórás munkaidő alatt beépített legnagyobb betonmennyiség 2800 m

3 volt.'A kavicsosztályozókból kikerülő 3, 7, 30 és 70—150 mm-es nagyságú kavics részére közbenső tározókat létesítettek, ahol 20 napi szükségletet mindig tároltak. x\ 0—3 mm-es homok szétválasztása iszapolással történt. A 0,1 mm alatti és a csillámos részeket eltávolították, a 0,1—1 és 1—3 mm-es rész szétválasztható volt. A szemösszetételre vonatkozó előírásokat így állandóan be lehetett tartani és ezért a beton minősége a kötőanyag mennyiségének leszállítása ellenére is javult, és a kisebb cementfelhasználás miatt a kötési hőmennyiség csökkent. A ceméntmegtakarílás értéke több volt, mint az iszapolóberendezés létesítésének költségei. A cementet 10, összesen 4000 t befogadóképességű, szívóberendezéssel töltött silóban tárolták. Traszportland-cementet használtak, 15%, a gyárban beleőrölt trasztartalommal. A tömegbeton készítésénél a kötési hő leszállítása és a vízzáróság fokozása érdekében még thuramentet és egy plasztikusságot fokozó szert, frioplasztot adagoltak a cementhez. A keverést teljesen automatikus Johnson-torony végezte. Üzemzavar esetén volt egy kisebb keverőtorony is, e másodiknál azonban már a mérlegberendezések nem voltak automatikusak." A hajózsilip és duzzasztó építéséhez külön e célra szolgáló beton szállító edényekben teherautók vitték a betont. Az erőmű igen szűk építési helyén a betonszállítást 205 mm csőátmérőjű kettős dugattyús szivattyúk végezték. A szivattyúzással sikerült 70 mm-es legnagyobb szemnagyságú, 0,58—0,60 vízeementtényezőjű, 31—33 cm szétterülésű beton szállítását 18 m magasságig biztosítani.