Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - VI. Kisebb közlemények

Starosolszky: Szelvényváltozások okozta veszteségek 287 Nyáron — a repedések kiküszöbölése céljából — a belont a kényesebb részeken függőlegesen és vízszintesen 1 m-enként beépített csővezetékkel hülötték. A kötési idő alatt a tömb belsejében is 30° alatt maradt a hőmérséklet, míg a hűtés nélkül 45 C°-ig emelkedhetett volna. Az erőmű tagoltabb alapjainál nem lehetett hűtést alkalmazni, ezeket a zsugorodás ellen vasalták. A repedések azonban így is felléptek és azokat injektálással kellett elzárni. Télen átlagosan —10 G°-ig, max. —15 C°-ig folyt a betonozás, védőburkolat, esetenként fűtés alkalmazásával. így elérték, hogy 3 nap kötési idő alatt a betontömbök sarokéleiben sem szállt le a hőmérséklet +5 C° alá. Az adalékanyag és betonminőség vizsgálatára az építkezésnek korszerű gépekkel felszerelt külön laboratóriuma volt. A vas és gépszerkezetek szerelését a gyártó cégek végezték. Az erőmű későbbi, végleges személyzetét azonban már a szerelés tartamára is alkalmazták, hogy megismerjék a gondjaikra bízandó gépeket és a kisebb, előre nem látott szereléseket el tudják végezni. E gy-egy tui bina és generátor teljes szerelése 9 hónapig tartott. Noha mind ezeket, mind a kapcsolóberendezéseket különböző cégek szállították, az automatika tervezését és gyártását egy cégre bízták, amely a szükséges egyeztetéseket sokkal gyorsabban végezte el, mint ahogy több cég és a beruházó között párhuzamosan lebonyolódhatott volna. A vízerőmű üzeme során az összelüggő felvízi jégtakaró nem okoz zavart. Veszélyt csak a jég tavaszi, árvízzel egybeeső lebocsátása okozhat

4. Az Inn által hozott évi 250 000 m

3 kavicshordalékot Passaunál kotrókkal kiemelik és az alvízbe visszaadagolják, mert különben a hordalék elmaradása folytán az alvízi meder lazább üledékei kimosódnának, a változatlan sziklás fenékszakaszok pedig hajózási akadállyá válnának. Az erőmű feletti duzzasztott vízben megszűntek a hajózást gátló sekély gázlóksziklazátonyok, az osztrák Dunán gyakori szűk, egyjáratú folyószakaszok. A hajózás, még éjszaka is biztonságos. A felfelé haladó hajóknak csökkent az üzemanyag, fogyasztásuk. A Passauig azelőtt 5,5 óráig tartó hajóút a zsilipelés 1/2 órás idővesztesége ellenére, most 3,25 óráig tart. Merényi Miklós SZELVÉN Y VÁLTOZÁSOK OKOZTA ENERGIAVESZTESÉGEK NYÍLT MEDREKBEN Az öntözést, belvízlevezetést vagy vízerőhasznosítást szolgáló csatornák keresztszelvénye a vízhozam, vagy a fenékesés megváltozása miatt gyakran változik. A szelvényváltozás (szűkítés vagy bővítés) ellenállást jelent és esésveszteséget okoz, amelynek mértéke az átmenet kialakításától függ. A keresztmetszetváltozás hatására bekövetkező esésveszteséget már a tervezés során figyelembe kell venni és a nagyságát ki kell számítani. G. Formica a milánói vízépítési intézetben kismintákon vizsgálta a nyilt medrekben alkalmazott szűkítések és bővítések hidraulikai viszonyait, az átmenet kiképzésének hatását.

1 A 35 cm magas derékszögű négyszögszelvényű kísérleti csatorna bővebb szelvényének szélessége 35,5 cm, a szűkebbé 20,5 cm volt. A vizsgált átmeneteket az 1. ábrán mutatjuk be. A kísérleti csatorna teljes hossza 36 m volt. A csatorna vízmélységét 14 helyen, a fenéken készített, szelvényenként 3—3 furathoz kapcsolt piezométercsövön észlelték. A vizsgált esetekben a vízhozam 15—53 l/s között változott. Az energiamagasságot a mért vízmélységből és a vízhozamból a mélység és a sebességmagasság összegeként számították. 'Lásd Ziegler Károly: Л jochcnsteini duzzasztómű feletti dunaszakaszon 1955—56 telén kialakult jégtorlaszok megbontásának és leeresztésének tapasztalatai. Vízügyi Közleményei;, 1956/4. szám, Г>06. lap. 1 Formica, G.: Esperienze preliminari Mille perdite di earico nei canali, dovute a cambiamenti di íezione. — Rlemorie e sludi deli' Jnstitutodi Jdrauliea e Costrusioni Idrauliche del Politechnico di Milano. N. 124, Milano, 1955.