Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - VI. Kisebb közlemények

-274 Kisebb közlemények A Bánát vízzel való ellátását — ha a még nyitott kérdésben így döntenek — a Tisza Óbecsénél felduzzasztott vize biztosítaná. A duzzasztóművet 6 x25 m nyílással, kettős táblás elzárással tervezik. A vízlépcsőhöz 1000 tonnás hajókra épült hajózsilip és évi 60 millió kW о energiát termelő vízerőtelep tartoznék. * Befejezésül nem lesz érdektelen a tervezés lefolyásáról is néhány szót szólni, és ezzel egyszersmind a terv magyarázatát is adni. A Duna—Tisza—Duna csatorna-rendszerről 1947-ben készült az első tanulmányterv. E szerint a csatorna-alaphálózat mélybe vágású, gerince a bezdán—óbecse— bánát—palánkai főcsatorna. A bácskai szakasz felső végén Bezdánnál 83,00 m A. 1'. lett volna a vízszint és 120 m

3/s a vízkivétel. Ennél alacsonyabb vízállásnál a vízkivételre 7 500 LE teljesítményű szivattyútelep szolgált volna. A főcsatorna bánáti szakasza 80 m

3/s vízvezetőképességgel az Óbecsénél létesítendő tiszai duzzasztóműnél kezdődnék 77,00 m A. f. vízszinttel. Ez lehetővé tenné a Tiszán keresztül a Duna vizének is a Bánátba vezetését. Míg a mai terv több csatornájának vonalvezetése lényegesen eltért ettől a tanulmánytervtől, a bánáti rendszer csatornái lényegében ugyanazok. 1948-ban készült az általános terv, melynél a tervezők már eltértek Mirkov alapvető elgondolásaitól. A Dunából való vízkivétel már 200 m

3/s volt 81,70 m A. f. magassággal. A Tiszán való átvezetésre bujtatót terveztek, bár a tiszai duzzasztóműves és szivattyútelepes változatot is kidolgozták. Bezdánnál, Bács Palánkánál, Újvidéknél, Verbásznál, Óbecsénél és Bánát Palánkánál 46 millió k\Vo/év, a tiszai duzzasztóművel együtt 102 millió kWo/év energia termelését, és a főcsatornának 1000 tonnás uszályokkal való hajózását tervezték. így tehát a tervben tekintélyes szerepet biztosítottak az energiatermelésnek és a hajózásnak is. A földmunka 210 millió m

3 lett volna. Az állami tervbíráló bizottság azonban több kérdésben nem értett egyet a tervvel. A főbb kérdések, amelyeknek közelebbi megvizsgálását kívánta, a következők voltak: 1. Miért kell mélyvezetésű csatornahálózatot létesíteni ? 2. Miért irányoztak elő az öntözővíz biztosítására a Dunánál csak egy vízkivételi helyet, Bezdánnál? 3. Miért kell a csatornákat hajózásra is kiépíteni és a hálózat vízlépcsőinél vízierőműveket tervezni? 4. Miért kell a Tiszán duzzasztóművet építeni, amikor a rossz alapozási viszonyok miatt igen költséges a munka? 5. Miért kell átvágni a potporanyi vízválasztót? Ezeknek a kérdéseknek 1950-ben megkezdett részletes tanulmányozása után 1952-ben elkészült a Duna—Tisza—Duna rendszer bácskai szakaszának kiegészítő tanulmánya. A kiegészítő tanulmány eredményeképpen a Duna—Tisza—Duna rendszer elvi megoldása a Bácskára vonatkozóan 1954-ben befejeződött. Ekkor a főcsatorna bezdáni vízkivételénél már 82,70 m A. f. magasság mellett 60 m

3/s vízkivétellel számoltak. Az alaphálózat vonalvezetésének módosításával a főcsatorna 10 kmnyire megközelítette Gombost, ami lehetővé tette a második vízkivételt és ezzel a főcsatorna itt kezdődő II. szakaszának könnyebb vízellátását. Ez lényeges különbséget jelentett a csatornák méreteiben és így a földmunkában is. A fenti öt kérdésre a vízgazdálkodási feladatok komplex megoldásának mint elvi alapnak szem előtt tartásával adták meg a tervezők a választ, amelyet az alábbiakban ismertetünk : 1. A vízlevezetést és az öntözővíz szolgáltatást azonos alaphálózaton lehet és kell lebonyolítani

3. A meglevő vízlevezető rendszer alapvető hiányossága, hogy nem voltak megfelelő befogadóképességű csatornák és szivattyútelepek. A DunaTisza—Duna rendszer mélybevágású csatorna alaphálózata lehetővé teszi valamennyi víznek a Dunába és Tiszába való gravitációs levezetését. De ugyanakkor — mivel mélybevágású — lehetővé teszi a Dunából a gravitációs vízkivételt és a víznek az 3Az alábbiakból kiderül, hogy ezt az elvet stirmiesetre sern kívánják az egyes öntözőrendszerekre vonatkoztatni, amelyeken belül a különálló öntöző és lecsapoló hálózat szükségessége vitathatatlan (A szerkesztő).