Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - VI. Kisebb közlemények

Ihrig: A Duna—Tisza—Duna csatorna 267 kiindítani, amely nagy ívben haladva a Rosu tó magasságában torkollik a tengerbe (3. ábra). Mivel a csatorna kiágazása tompa szöget zár be a Szulina ággal, a csatornába csak kevés hordalék kerülhet. A javaslat előnye, hogy a szulinai kikötő berendezései továbbra is használhatók. A csatorna és a tenger közötti 7000 ha teriiletet a csatorna gátjai megvédik az árvizektől és így ez a terület mezőgazdaságilag hasznosítható. I. Vladimirescu professzor a Szt. György ág torkolata és a Szulina ág dereka közötti csatorna építésében látja a megoldást. A csatornának ez a szakasza a tengeri hajók által megkívánt mélységére épülne ki (3. ábra), a meghosszabbítása pedig, amely a Szulina ágat a Kilia ággal köti össze, a belvízi hajózás kívánalmainak felel meg. A csatornák összeköttetést teremtenek a Delta északi és déli ága között, ami azért jelentős, mivel jelenleg csak nagy kerülők árán biztosítható a kapcsolat. I. Vladimirescu terve mintegy 55 000 ha terület ármentesítését is szolgálja. Kisebb részén teljes mértékű volna a védelem, 40 000 ha a 80%-osnál magasabb árvizektől mentesülne. Jelentős területek nyerhetők még a mezőgazdaság részére a Szulina és Szt. György ág között, továbbá a Szt. György ág és a Razelm tó között is. A javaslat a továbbiakban a Razelm tó és a Szt. György ág között is előirányozza egy belvízi hajózó csatorna építését. A Szulina és Szt. György ág közötti terület ármentesítését részben a tervezett tengeri hajóknak is megfelelő csatorna töltései teszik majd lehetővé. A részlegesen ármentesíthető területeken nádtermesztésre lehet berendezkedni és rezervátumokat létesíteni, amelyek a Delta-vidék növény és állatvilágának fenntartását biztosítanák. Bozóky-Szeszich Károly IRODALOM 1. Dr. Cr. Xfateescu, 1. Vladimirescu, J. Boisnaril : Consideratii generale privind aconomia apelor ín ft. P. R. (Altalános megállapítások a Román Népköztársaság vízgazdálkodásáról) Hidrotehnica, 1957/4. sz. 2. C. Ilaret : Indiguíríle in Republica Popular! Rom'nä (Armentesítö töltésezések a Román Népköztársaságban). Hidrotehnica. 1956/3. sz. 3. .V. Greceanu, I. Çtefulescu : Consideratii cu privire la navigatia prin bratul Sulina (A Szulina ágban folyó hajózásra vonatkozó megállapítások. (Hidrotehnioa, 1956/3. sz. 4. 1. Vladimirescu: Consideratii pentru amsnajarea complex* a Daltei Dunírii (Tanulmány a Duna —Delta komplex hasznosítására). Hidrotehnica, 1956/3. sz. A JUGOSZLÁV DUNA—TISZA—DUNA CSATORNA-RENDSZER TERVE

1 626/627 (497.1) A Vajdaságnak — így nevezik Jugoszláviának a Bácskát, Bánátot és Szerémségct magában foglaló részét — igen kedvezőek a természeti adottságai a mezőgazdasági termelésre. Ezen a területen a telepítések és a közlekedés fejlesztése, valamint a termelés biztonsága érdekében már a XVIII. század végétől nagy vízimunkálatok folytak. Gondolni kell itt többek között a Bácskában és Bánátban a fenti célokból épült nagy csatornákra — a Ferenc és Ferenc József, a Bega és a Terézia csatornára. Ezek a maguk idején jelentős alkotások és a hozzájuk kapcsolódó egyéb vízimunkálatok azonban ma már nem tudják a mezőgazdaság fokozott követelményeit kielégíteni. A mezőgazdaság fejlesztésének parancsoló szükségessége új és nagyszabású vízgazdálkodási létesítményeket sürget. Természetes, hogy ezeknek a létesítményeknek a terület valamennyi vízgazdálkodási igényét a legkorszerűbben és teljes összhangban ki kell elégíteniök. A Bácska és Bánát vízgazdálkodása — ilyen mértékkel mérve — elmaradott. Jugoszlávia szocialista átalakulása után megállapították pl., hogy a terület belvíz1 D. Milovanov: Hidroszisztem Dunav —Tisza —Dunav (Glasznik Szaveza Voilnich Zaiednica N. R. Szrbije 1954. jan —márc.), valamint a D. T. D. csatorna igazgatóság kéziratban közölt adatai alapján.