Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - V. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Első rész

•240 Rácz Iván Északkelet-Kínában kezdve a felsorolást, elsőnek a Heilung-kiang vagy másként Amur folyót kell említenünk, amely mintegy 1500 km hosszban Kína és a Szovjetunió közös határa és a Szahalin szigettel szemközt ömlik az Ohockitengerbe. Két folyónak, a Silkának és az Argunnak az összefolyásából keletkezett. Ez utóbbi ugyancsak határfolyó, mintegy 500 km hosszban. Legnagyobb jobboldali mellékfolyója a Sungari. amely már teljesen Kínában van és a Mandzsu medence vizeinek egyrészét vezeti le. Tovább haladva dél felé, néhány kisebb folyó következik. így a Yalu, amely határfolyó Kína és Korea között és a Sárgatenger Koreai öblébe ömlik. A Mandzsu medence felől érkező Liao-ho a Liaotung öbölben éri el a tengert. A Pohai öbölben Tientsinnél van a Hai folyórendszer torkolata. A rendszer alkotói közül a Yungting és a Tzeya nevezetesebb. Ugyanide ömlik 1856 óta hatalmas deltával Kína legjellegzetesebb folyója, a Sárgafolyó (Hwangho), amely már a Tibeti Felföld szélén ered. A Sárga-folyó forrása közelében ered Kína legnagyobb folyója, a Yangtsekiang is, és Shanghai közelében éri el a tengert, miközben mindkét oldalról nagy mellékfolyókat vesz fel. A két nagy folyó között van a Huai folyó vízgyűjtőterülete, amelynek vízmennyiségét az utóbbi időkig csak a Hungtze tó vette fel, s árvize több útvonalon érte el a tengert. A Yangtse deltájával összeforr a tőle délre levő kisebb Chientang-kiang régi deltája, amelybe a tenger hatalmas tölcsértorkolatot vágott, az özönárjáról nevezetes Hangchow-i öblöt. Taiwan szigetével szemben több kisebb folyó ömlik a Kelet- és Dél-Kínai tengerbe, amelyek a Sini felföld legkülső felvetődési peremétől sietnek a tenger felé. Vízjárásukat a csendesóceáni éghajlat bőséges csapadéka szabályozza. Dél-Kína legnagyobb folyója a Chukiang, a Gyöngy folyó, amely a Sini Felföld déli részének vizeit gyűjti össze és hatalmas deltával ömlik a Dél-Kínai tengerbe, Kwangchow (Kanton) közelében. Tulajdonképpen egy kiterjedt folyórendszer egyesül itt közös, bonyolult folyószövevényt alkotó deltatorkolatban. Ezek : a Keleti, Északi és a Gyöngyfolyó, amely utóbbinak egy több néven szereplő, balról csatlakozó hosszabb és bővizűbb folyó a főága, és a névadó ága a rövidebb. A Gyöngy folyó 1915. évi árvízét a Kanton felett 200 km-re fekvő Wuehovnál az árvízjelek alapján 72 000 m

3/s-ra becsülik. A folyórendszer nagyobb ágainak síkvidéki szakaszait kb. 1000 km hosszban hajózzák; különösen a delta környékén nyüzsög a rengeteg vízijármű. (Ezek egyébként gyakran állandó lakásul is szolgálnak). Kína határainak megnyitása "előtt úgyszólván kizárólag Kantonon, az egyetlen kereskedelemre kijelölt kikötőn át bonyolódott le Kínának a nyugattal való kereskedelme. A folyómenti vízilétesítmények a delta környéki árvédelmi töltésekből, árvízterelő osztóművekből és zsilipekből, valamint belvízmentesítő és öntözőművekből állanak. Ezeknek igen komoly a jelentőségük, mert a deltavidék 9300 km

2-nyi területén a népsűrűség rendkívül nagy (1056 fő/km

2). Az itt művelhető 5600 km

2-nyi terület nagyon termékeny, de mélyfekvésű. A folyórendszer 20,4 millió kW elméleti energiakészletét egy most épülő erőművel kezdik részben hasznosítani. Kantonból Ny felé haladva már nincs olyan kínai folyó, amely kínai területen ömlenék a tengerbe. Csak felső szakaszuk van az ország határán belül. Közülük elsőként a Hanoi közelében, a Tongkingi öbölbe hatalmas közös deltával ömlő Vörös és Fekete folyót említhetjük. Yunnan dél felé nyíló völgyeinek