Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - V. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Első rész

Űj-Kína vízgazdálkodásáról 239 3. Kína vízrendszere Miután nagy vonásokban megismertük mindazokat a főbb tényezőket, amelyek kialakították Kína vízrendszerét, és megszabják vízjárását, tekintsük át a főbb vízrendszereket (I. táblázat). Egyébként Kínában, mint majdnem minI. táblázat — Table /. Kína najiyohb folyóinak jellemző adatai

1 Characteristic data of main rivers in China A folyó A vízgyűjtőterület Jellemző vízhozamok Fajlagos középvízhozam Évi összes hordalékszállítás Átlagos hordalék töménység reve hossza kiterjedése átlagos évi csapadéka maximum közép minimum Fajlagos középvízhozam Évi összes hordalékszállítás Átlagos hordalék töménység km 1000 km

! mm m*/s l/s. km

! millió tonna km/m

3 Heilungkiang (Amin) 4350 1800 8 500 4.7 Yungtingho 585 48,5 343 4 000 3 70 40 Sárga folyó (Hwangho) 4845 745 200— 600 22 000 1 380 145 1.8 1500 34 Huaiho 1087 200 770 26 500 820 21 4,1 18 0,4—1 Yangtsekiang 5590 1830 1000—2000 92 000 32 300 6000 17,6 1000 1 Gyöngy f. (Chukiang) 1790 348 1532 71 500 7 400 960 21,2 25 0,1 Mekong 4200 795 1000—1750 60 000 15 900 1700 20,0 80 0,2 Irravadi 2000 415 750—2500 64 000 13 400 1300 32,3 290 0,6 Tzangpo (Brahmaputra) 2900 938 12 100 420 12,9 1 Az adatok a torkolati szakaszra vonatkoznak. denütt, az egyes folyók hidrológiai viszonyainak ismerete arányban áll azzal a szükségszerűséggel, amely megköveteli a folyószabályozást, ár védelmet és a vizek hasznosítását. Azoknak a folyóknak a hieltológiai viszonyaira, amelyeknek egész völgyére kiterjedő átfogó vízgazdálkodási tervek készültek, a munkálatok ismertetése soréin, a II. részben fogok részletesebben kitérni. Említettük, hogy a kontinens belsejében elterülő hatalmas kiterjedésű és rendkívül magas tibeti felföldtől a felszín a tengerpartok felé lejt. Ezt az irányt követik nagyjából Ázsia folyói is. Mivel a hatalmas kontinens belseje ilymódon nem egységes vízgyűjtőterület, nem alakulhatott ki összetartozó egységes folyórendszer sem, és ennek következtében a világ leghosszabb és legbővízűbb folyói sem találhatók itt. (Sőt, van az ázsiai kontinens belsejében egy olyan hatalmas, Európára is átterülő összefüggő terület, amelynek nincsen lefolyása a tengerek felé. Ennek a területnek a folyói részben zárt. lefolyástalan medencék aljában levő, jobbára sós tavakba torkolnak, részben pedig a sivatagok homokjában enyésznek el.) Ennek ellenére hatalmas folyóóriásokat találunk Ázsiában és magában Kínában is. Kína sok és jelentős folyója a Tibeti Felföld szélén ered és főként keleti irányban folyik. Ezek a folyók az idők folyamán megcsapolták az azelőtt nagyobb kiterjedésű, lefolyástalan területek peremét és háti áló eróziójukkal, mind nagyobb területeket hódítottak el tőle.