Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - V. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Első rész

Űj-Kína vízgazdálkodásáról 233 A Yangtsekiangtól DK-re elterülő., ún. Sini Fel/öld legmagasabb pontjai sem érik el a 2000 métert, és a folyóvölgyeket széles, 200 méteren aluli síkságok kísérik. A Sárga-folyó (Hwangho) és a Yangtsekiang alsó szakasza közötti vidéken még hatalmas, több ezer méter magas változatos hegyvidékek terülnek el és határolják Ny felől a Kínai Alföldet, amelynek felszíne 200 m és a tenger szintje között van és csak néhol emelkedik ki belőle egy-egy alacsonyabb dombvidék. Tájképileg általában nagyon hasonlít a Magyar Alföldre. A Sárga-folyó északi nagy kanyarulatától É-ra húzódnak Ny-K-i irányban az általában 1000 m-nél magasabb Mongol Puszták homokos és agyagos mezőségei. Repülőgépről sárgás-barna, hullámzó felszínű kietlen puszta táj, ahol az ember jelenlétére csak a nyílegyenesen, vékony fekete cérnaszálként húzódó új, transzmongóliai vasútvonal mutat. A Pohaj-öböltől É-ra elterülő Mandzsúria hegyei sem érik el a 2000 m-es magasságot. Kivétel csupán a koreai határ mentén húzódó Changpa-shan 2744 m magas csúcsa. Ennek a vidéknek a közepét a Sungari folyó 200 m-nél alacsonyabb, széles síksága foglalja el. 2. Kína éghajlata Kína időjárását elsősorban két tényező határozza meg: a hőmérsékleti viszonyok és a monszun szélrendszere. E kettőből következik azután csapadékviszonyainak és egész klímájának kialakulása. a) Hőmérsékleti viszonyok A középhőmérséklet Ê-rôl D felé haladva általában növekszik. Az évi izotermák nagyjából a szélességi köröket követik, csupán a birodalom DNy-i részén húzódnak kissé NyÉNy-i irányba. A legészakibb tájon a —2 C°-os, a kontinensen fekvő legdélibb részen a +24 C°-os izoterma halad át. Kína különböző pontjainak évi középhőmérsékleteit az ugyanazon a szélességi körön fekvő európai és afrikai állomások adataival összehasonlítva, lényeges különbségeket találunk. Pl. Peking évi középhőmérséklete +12 C\ a vele azonos szélességen fekvő Nápolyé kb. +18 C°; Shanghai évi középhőmérséklete + 16 С", holott egy szélességen fekszik Kairóval, amelynek évi középhőmérséklete +22 C°. Az évi középhőmérsékletek azonban nem érzékeltetik, hogy Kína hőmérsékleti viszonyai mennyivel szélsőségesebbek Európáénál. Ennek jellemzésére a hőmérsékleti ingások

2 nagysága szolgálhat (3. ábra). Pl. az Északkelet-Kínában fekvő Harbin hőmérsékleti ingása 42,8 C

3, csaknem kétszerese a nála valamivel magasabban fekvő Budapestre jellemző 22,8 C°-nak. Az ábrán azt is látjuk, hogyan csökken ez az érték dél felé haladva. A hőmérsékleti ingás nagyságát a tengertől való távolság sem befolyásolja jelentékenyen. A tengertől legtávolabb fekvő Tibetre és a Tarim medencére vonatkozó időjárási adatok még nagyon hiányosak ugyan, de az eddig ismert gyér adatok alapján valószínű, hogy nincsenek ott sem lényegesen kiugró értékek. ^Hőmérsékleti ingás: a legmelegebb és a leghidegebb hónap hőmérsékleti középértékeinek különbsége. A hőmérsékleti ingás alkalmasabbnak látszott a kínai viszonyok általános jellemzésére, mint a havi közepek részletes felsorolása, bár az 5. ábrán ezeket is feltüntetjük néhány állomásra vonatkozóan.