Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - IV. Marjay Gyula-Oroszlány István-Wellisch Péter: A barázdás öntözés vízadagolásának megállapítása

A barázdás öntözés vízadagolása •223 Feltűnhet, hogy táblázatainkban igen sok rovat maradt üresen. Ez a dolog természetéből következik. Vannak olyan öntözési feladatok, (nagy vízelnyelőképességű talajon kis öntözővízmennyiséget kiszolgáltatni, vagy fordítva), amelyeket — ha kiindulási követelményeinket fenntartjuk - nem lehet megvalósítani. Világos, hogy ilyen esetre a táblázatok sem adhatnak reális adatokat. Ha a fentiek szerint kikeresett négyszögben nincsenek adatok, és az a számoszloptól jobbra esik, célszerű sűríteni a barázdáinkat. Ha eddig pl. csak minden második sorközben volt barázda, mindegyikben kell létesíteni. Ha az új barázdatávolságnak megfelelő oszlopban sem találnak még adatokat, ez azt jelenti, hogy az előírt öntözővízmennyiséget nem tudjuk egyenletesen kiszolgáltatni. Ha egyenletes vízelosztásra törekszünk, meg kell elégedni kisebb öntözővízmennyiség adagolásával. Ha például a l — 30' jelű táblázat alkalmazása esetében 100 mm öntözővízmennyiséget kell kiszolgáltatnunk, és a barázdatávolság 1,40 m, továbbá a barázdahossz 30 m, a megfelelő N = 140-es oszlopban levő négyszög üres. Azonban a barázdatávolságot felére csökkentve még az V = 70-es oszlopban sem kapunk vízadagolási adatokat. Egyenletes vízelosztás esetében meg kell tehát elégednünk а Л

т = 40-es oszlop adataival, ami azt jelenti, hogy 70 cm-es barázdatávolsággal csak kb. 60 mm öntözővízmennyiséget tudunk egyenletesen kiszolgáltatni. Ha ragaszkodnunk kell a 100 mm öntözővíz adagolásához, a barázdák végén csurgalékvízzel kell számolnunk, tehát nem alkalmazhatunk zárt barázdákat. IIa az adataink alapján választolt üres négyszög a számoszlopoktól balra esik, a barázdatávolság növelésével érhetünk célt. Ez a megoldás azonban nem mindig teljes értékű. Előfordulhat, hogy a megnövelt barázdatávolság esetében a víz nem nedvesíti be teljesen a két barázda közötti talajsávot. Ha ehhez ragaszkodnunk kell. meg kell elégednünk nagyobb öntözővízmennyiség kiszolgáltatásával, vagy pedig rövidebb barázdát kell alkalmaznunk. Ha pedig az adott barázdahossz sorában egyáltalán nincs adat a vízadagolásra. ez azt jelenti, hogy az adott talajon a kívánt barázdahossz zárt barázdák esetében nem jöhet szóba. A táblázatok oszlopaiban közölt adatok nagyobbik része szaggatott vonalakkal, a kisebbik, belső része pedig vastag folytonos vonalakkal van közrefogva. A belső keret a pontosabb adagolás adatait zárja körül. A külső keretben levő adatoknál a pontosság csökken, míg a kereten kívüli adatok a még megengedhető, legkevésbé pontos adagolási viszonyokra vonatkoznak. Kérdés még: megelégedhetünk-e azzal, hogy egyszer megmérjük az 1 l/s vízhozam 50 m-ig történő haladásának idejét, s azután állandóan ugyanazt a táblázatot használjuk? Nem. A talaj víznyelőképessége, a víz beszivárgási sebessége ugyanazon a helyen is változik. Ha a talaj száraz, jobban nyeli a vizet, az előrehaladó víz éle lassabban éri el az 50 m-t. lia a talaj nedves, a beszivárgás kisebb, a víz mozgása gyorsabb, tehát más időértéket kapunk. Vagyis más-más táblázatot kell használnunk a talaj pillanatnyi nedvességállapotától függően is. Célszerű tehát minden öntözés előtt egy barázdacsoporttal a már leírt időmérési elvégezni, s a megfelelő táblázat adataival végezni az öntözést. A legpontosabb vízadagolás esetét jelöltük meg kövéren szedett számokkal. Erre azért van szükség, hogy ha talajunk vízelnyelésére az öntözési idény során már szereztünk tapasztalatokat, tehát megismertük, hogy melyik táblázat al-