Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - IV. Marjay Gyula-Oroszlány István-Wellisch Péter: A barázdás öntözés vízadagolásának megállapítása

A barázdás öntözés vízadagolása •219 azaz 239 t

3l'

a X = a g

4/

9 <

2/

3 és V, = (4*) és (6*) Ennek alapján az ideális öntözési elemek, amelyek feltételeinket kielégítik, az alábbi képletekkel voltak számíthatók: T = 0,0001087 a

1

5/

4 ÍV

5/

3 L = 0,000982 a

3

3/

1

0 N

2

2/

1

5 / N4* <

Ш*> q = 0,1506 a9/2

ü \ A közelítően egyenletes beázást biztosító öntözési elemek pedig: T = 0.0001087 a

1

5/

4 JV

5/

3 _ 153,4 l !> (IV*) 4 "" a

1

5/

4 Л

7

2/

3 ahol /-re teljesülnie kell a következő egyenlőtlenségnek: ft-9/5 /. < / < a

_9/

5 /,. ahol a (III*) egyenletrendszerben szereplő ideális barázdahossz. A (IV*) egyenletrendszerrel adott öntözési elemeket a függelékként közölt táblázatokban foglaltuk össze, a meghatározására 1 l/s vízhozamnak x = 50 m hosszban való végigfuttatását és az ehhez szükséges t

5

0 idő megmérését írtuk elő. Ez esetben a a (7) összefüggésből számítható: « = ш 0*) 50 Összesen 12 db táblázat készült : f

5

0 = 10, 12, lő, 20, 25, 30, 35, 40, 45, 50, 60 és 70 percre. (Lásd a 226-228. lapon.) A megfelelő í

5

0 időértékeket a táblázatok fejében tüntettük fel. A táblázatok csak azokat az értékeket tartalmazzák, amelyek a 0,7 Ks <1,31 egyenlőtlenség határain belül esnek. Szaggatott vonalak fogják kfzre az egyes oszlopokban a 0,7 / < s < 1,2 l egyenlőtlenségnek megfelelő értékeket, míg a teljes vonalak között a 0,8 l<s< 1,1 l egyenlőtlenségnek megfelelő értékek találhatók. Vastagon van szedve minden oszlopban a legkedvezőbb eset, vagy — lia a kereten kívül esne — a hozzá legközelebb álló adat. Kihagytuk a táblázatból azokat az értékeket, amelyekben a vízhozam 3,5 1/s-nál nagyobbnak adódott, mert hazai tapasztalataink szerint ez esetben az adagolt víz már könnyen kiléphet a barázdából, illetőleg talaielmosást okozhat.