Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - III. Szesztay Károly: Tájékoztató a vízfelületek párolgásáról

A vízfelületek párolgása 183 hoz kapcsolódva, tájékoztató adatokat határoztunk meg a vízfelületek párolgásáról, amelyeket a következőkben mutatunk be. Mielőtt a számítások menetét és eredményeit ismertetnők, foglalkoznunk kell 1. a kiindulásul szolgáló meteorológiai adatok meghatározásában követett eljárással és 2. a segédletek összeállításával kapcsolatos kérdésekkel. I. A kiindulási adatok meghatározása Ahhoz, hogy a széleskörű számításokra alkalmasnak talált (1) képlettel az ország különböző vidékeire jellemző párolgási értékeket számíthassunk, kiindulásként ismerni kell: a) a víz felszíni hőmérsékletét, ill. a havi közepes vízhőmérséklet és levegőhőmérséklet közti kapcsolatot, b) a levegő páratartalmára vonatkozó adatokat és e) a szélsebesség havi középértékeinek alakulását az ország egész területére. a) /I havi közepes vízhőmérséklet és a levegőhőmérséklet kapcsolata A vízfelületek hőmérsékletének alakulását a környező levegő hőmérsékletén kívül számos más tényező is befolyásolja: a sugárzási viszonyok, a vízfelület nagysága, a vízmélység, a partok alakulása és benőttsége stb. A vízhőmérséklet és a levegőhőmérséklet között egyértelmű kapcsolathoz csak úgy juthatunk, ha a vizsgálatot valamely alkalmas kiválasztott méretű és kitettségű víztestre vonatkoztatjuk. Legalkalmasabbnak látszik erre a célra a párolgásmérő kád, ha méretét és elhelyezését részletes előírásokkal rögzítjük. A kád-adatokból a természetes vízfelületekre való következtetéshez máris meglehetősen sok külföldi adat áll rendelkezésre, ill az átszámítás a vízhőmérséklet észlelések fejlődésével fokozatosan pontosabbá tehető. A számított párolgási értékek később — a hazai kád-hálózat kiépítése alapján — ellenőrizhetők lesznek. A keresett kapcsolat meghatározását a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet ,.Komlósi Imre" kísérleti telepén végzett 5 évi folyamatos észlelések tették lehetővé, melynek adatait Ubell Károly főmérnök bocsátotta rendelkezésemre (I. táblázat). A jellemző párolgási adatok meghatározása során tehát a továbbiakban azt keressük, hogy a „Komlósi" telepen elhelyezett káddal minden tekintetben azonos méretű, szerkezetű és elhelyezésű 1 m

2 felületű kádból az ország különböző helyein a vizsgált időszakokban mennyi víz párologna el. Az így meghatározott „kádadatokról" a külföldi feldolgozásokból átvett és az 1. ábrával kapcsolatosan már tárgyalt javítótényezők alapján lehet következtetni a természetes vízfelületek párolgására. 2. ábra. A vízhőmérséklet és a levegőhőmérséklet havi közepeinek átlagos különbsége Kecskemét közelében. (A levegő évi középhőmérséklete 10,1 C°, a hőingás 24.1 C°) l'ifj. 2. Average differences between monthly means <>/ water temperatures measured in I sq. m pan (V, <) and of air temperatures ft) in the vicinity of Kecskemét. (The mean annual air temperature is 10,1 C°, the