Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - III. Szesztay Károly: Tájékoztató a vízfelületek párolgásáról

A vízfelületek párolgása 239 I. l'ároljjs'tsiiH'i'ö edények Megfelelően sürü állomáshálózat és a gyakorlati céloknak megfelelően pontos mérési módszer esetében a vízfelületek párolgására vonatkozó mérési adatok adnák a mérnöki gyakorlat számára a legmegbízhatóbb tájékoztatást. A mérés a természetes vízfelületeknél sokszorta kisebb méröedényekben történik. A mérőedényben levő víz és a természetes vízfelület párolgása több okból nem azonos: /. az edény fala legalább 4—5 cm-nyire kiemelkedik a vízfelület fölé, ezáltal mérsékli a vízfelület feletti levegőrétegben a szél hatását, vagyis csökkenti a páravezetőképességet; 2. az edényben levő kis víztömeg hamarább felmelegszik és gyorsabban lehűl, mint a nagytömegű természetes vizek; 3. az edény fémanyaga fokozza a napsütés okozta túlmelegedést. Hazánkban összesen 34 meteorológiai állomásról vannak Wild-féle mérleggel végzett párolgás-mérési adataink. Ezek közül 6 állomásnak van 20 évnél hosszabb adatsora. Az edény igen kis mérete miatt rendkívül erősen érvényesülő fentebbi zavaróhatások, továbbá az elhelyezés körülményeitől függő mikroklimatikus hatások miatt a Wild-műszerek adatait általában nem alkalmazhatjuk a természetes-vízfelületek párolgására [3]. Különösen bizonytalanná teszi a Wild-műszerekkel végzett észlelések eredményeinek felhasználását az, hogy — a vízfelületek tényleges párolgására vonatkozó adatok hiányában — arról sincsenek megbízható ismereteink, hogy az egyes állomások adatai milyen értelemben és milyen nagyságrendben térnek el a valóságtól. Általános érvényű javítási tényezők megállapítását nagyon megnehezíti, hogy a Wild-műszer rendkívül érzékeny a felállítási hely mikroklimatikus hatásaira. A méréstechnikában (az észlelő személyében) vagy a műszer környezetében beálló változások jelentékeny mértékű szabályos eltéréseket okozhatnak a mérési eredményekben. A javítási tényezők tehát — még lia meg is lehetne állapítani az értéküket — időszakonként vagy évről évre is változnának. Az Wild-műszereken végzett észlelések eredményeit az Országos Meteorológiai Intézet őrzi, néhány állomás adatait évkönyveiben is közli. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet szerkesztésében megjelenő Hidrológiai Atlasz közelmúltban megjelent füzete [7] táblázatos áttekintést ad arról, hogy az ország területén melyik állomásokon, mely évekről állnak rendelkezésre a Wild-műszerek adatai. A Wild-mérlegeknél megbízhatóbb adatokat adnak a párolgásmérő kádak. Rendszerint köralakúak, 1 m körüli átmérővel, 20—30 cm vízmélységgel. A kádakat alacsony állványzaton, vagy földbe sülyesztve, esetleg tutajra szerelve helyezik el. A nagyobb víztömeg folytán — gondos elhelyezés és ellenőrzés esetében —- a bevezetőben említett zavaróhatások kisebb mértékben és egyöntetűbben jelentkeznek, mint a Wild műszereknél. Az Amerikai Egyesült Államok meteorológiai szolgálatában (U. S. Weather Bureau) 150 állomáson végeznek észleléseket szabványosított méretű és elhelyezésű párolgásmérő káddal. A kádak adatait — összehasonlító vizsgálatok [1] eredményei szerint — általában 0,70-től 0,77-ig terjedő javítótényezővel kell szorozni, hogy a kis tömegű állóvizek felületének tényleges párolgását adják. Nagyobb tömegű és felületű állóvizeknél a tavaszi és nyáreleji hőfelhalmozódás, ill. az őszi és nyárvégi belső hőutánpótlódás számottevően módosítja a párolgás évi eloszlását. Berry és Stichling kanadai kutatók a hőtározódás hatását vizsgálva a 46° és 52° közötti földrajzi szélességen fekvő területekre vonatkozó adatok alapján az í. ábrán bemutatott eredményre jutottak [3-a]. A kanadai meterológiai szolgálatban 4 Vízügyi Közlemények