Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - III. Szesztay Károly: Tájékoztató a vízfelületek párolgásáról

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A VÍZFELÜLETEK PÁROLGÁSÁRÓL SZESZT A Y KÁROLY a műszaki tudományok kandidátusa 551,573 A mérnöki gyakorlatban főleg tározómedencék, halastavak és az árasztó öntözések tervezésével kapcsolatosan van szükség a vízfelületek párolgásának ismeretére. A hidrológus a felszíni vizek vízháztartásának vizsgálata során is szemben találja magát ezzel a kérdéssel. A tanulmány első részében röviden áttekintjük a párolgás számbavételére használatos eljárásokat. A széleskörű felhasználásra legalkalmasabbnak itélt eljárással (A. F. Meyer képletével) részletes számításokat végeztünk az ország területén rendelkezésre álló meteorológiai adatok alapján. A számításokban nagymértékben segítségünkre voltak a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet „Komlósi Imre" kísérleti telepén Ubell Károly főmérnök irányításával végzett párolgásmérések eredményei [6]. A feldolgozás néhány módszertani kérdéséről és eredményeiről számol be a tanulmány második része. I. л PÁROLGÁSI VESZTESÉG SZÁMBAVÉTELÉNEK GYAKORLATI LEHETŐSÉGEI Ahhoz, hogy a vízfelületek párolgását elméleti számítással meghatározhassuk, ismernünk kellene 1. a vízfelszín hőmérsékletét, 2. a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, 3. a szél sebességét. A két utóbbi adatot ismernünk kell közvetlenül a vízfelület felett, továbbá az alsó levegőrétegekben is. IIa figyelembe vesszük, hogy evégből a nagyobb vízleiületek több pontján folyamatosan kellene észleléseket végezni, nyilvánvaló, hogy a mérnöki gyakorlatnak eleve le kell mondania a párolgásnak szabatos fizikai képlet alapján történő számításáról. Az elmélet közvetlen alkalmazását egyébként is többnyire lehetetlenné tenné az, hogy a tervezés fáziséiban, amikor a mértékadó párolgási adatokra már szükség van, a vízhőmérséklet leendő alakulása természetesen ismeretlen és a létesítmény helyén — különösképpen a páratartalom tekintetében — esetleg egészen mások a meteorológiai viszonyok, mint a tervek megvalósítása után. A mérnöki gyakorlat tehát a párolgásnak már ebben a legegyszerűbb esetében is közvetett, közelítő megoldásokra van utalva. A vízfelületek párolgásának szélesebbkörű számbavételére ez idő szerint ismeretes módszereket két csoportra sorolhatjuk: 1. a párolgási edények adatainak felhasználása megfelelő javításokkal és 2. a meteorológiai állomásokon észlelt időjárási adatokra felépített tapasztalati képletekkel való számítás.