Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)
2. füzet - II. Babos Zoltán-Bokor Mihály: A növény- és állatvilág szerepe az árvédelmi biztonság kérdésében
A növény- és állatvilág szerepe az árvédelembeyi 107 A figyelmen kívül hagyandó burkoló földkéreg vastagságát a rézsűkön általában 0,50 m-re, a koronán és padkákon pedig 1,0 m-re kívánatos felvenni v Ezek a méretek a helyi adottságoktól és vizsgálati eredményektől függően növelhetők vagy mérsékelhetők. A méretezést a növényzetnek, illetve a gyökérzetnek a helyszíni talajmechanikai feltárásokkal egyidejűen végzendő vizsgálata kell, hogy megelőzze, és vele kapcsolatban a helyileg honos állati kártevő tevékenységét is kívánatos tanulmányozni. A szerzett tapasztalatok alapján indokolt a padkáknak a mintaszelvényből való teljes elhagyása és helyettük enyhébb menteit oldali rézsű alkalmazása. Ez több szempontból jár határozott előnyökkel. Az általában elérhető 1- 2 m 3/fm földmunka-megtakarításon kívül, laposabb mentett oldali rézsű esetén szélesedik a töltés talpa, kedvezőbbek a körülmények a rézsűt takaró sűrű gyepszőnyeg kifejlődésére, a kisebb hajlásszöggel összefüggésben növekszik a rézsűk' állékonysága, jelentékenyen csökken az oldallejtők anyaga megfolyósodásának, lekagylózásának veszélye, legfőképpen azonban az átszivárgó, a gáttestet átáztató vizek elleni biztonság nő meg lényegesen, mert elmaradnak az átszivárgási görbéhez közelfekvő padkazugok, amelyekben gyakran lép ki a szivárgó víz. 2. Árvédelmi töltések építésénél, illetve megerősítésénél minden rendelkezésre álló eszközzel (leggondosabb munka, fokozott ellenőrzés, az új szemlélethez simuló kiviteli utasítások stb) biztosítani kell a gyakorlatilag elérhető leghibátlanabb állapotot. Különleges figyelmet kell fordítani minden vonatkozásban a töltések alapozására és anyaggödrök nyitására (az esetleges erdőírtás helyes végrehajtása, a tuskók és gyökérzet kellő mélységig tökéletes eltávolítása és a munkahely közeléből való elszállítása stb.), valamint a beépítendő földanyag szerves szennyeződéstől való mentességére. Gyökerekkel erősen átszőtt talajt nem szabad töltések építéséhez használni, az ilyen talajréteget teljesen el kell távolítani, alapozásnál ki kell cserélni. Nádgyökerekkel fertőzött talajt szigorúan tilos alkalmazni. •1. Árvédelmi töltésrendszeriink fokozott védelme, a növényi gyökérzet és állati kártevők okozta káros hatások lehető teljes kiküszöbölése érdekében a védővonalak mentén bizonyos területsávra kiterjedően védőövezetet kell létesíteni, amely magában foglalja a töltés mindkét oldali előterét és a vízfelőli védőerdőt is. A töltések előtere mindkét oldalon legalább 15 m széles legyen. Ezeken és a töltésrézsűkön fák, cserjék, bokrok nem ültethetők, rajtuk csak gyomnövényektől mentes és sekély gyökérzetű gyepszőnyeget szabad megtűrni. A védőövezeten belüli nem odavaló növényzetet gyökérzetével együtt ki kell irtani, és a gyökerek kiszedése után megmaradó gödröket be kell tömni, be kell iszapolni. A védőövezet szélességét a helyi adottságok, talaj és talaj vízviszonyok, meglevő vagy telepítésre kiválasztott növény-, illetve fafajok, esetleges szomszédos belsőségek figyelembevételével kell szakaszonként megállapítani. A szabadon hagyandó előtérszélességet vagya meglevő szomszédos facsoportok, erdők, kertek fafajai gyökérzetéhez idomulva célszerű megadni, vagy megfordítva: a megszabott előtér-szélességhez ki kell választani a szomszédságban megengedhető, illetve kívánatos fafajokat. Döntő szempont a gyökérzetnek az adott körülmények közötti valószínű kialakulása és a gyökérsarj-képződés várható mértéke, veszélyessége. Eszerint a fent említett, általában 15 m előtér-szélesség csak irányérték, amely a helyszíni adottságok mérlegelése alapján esetleg növelendő, kényszerhelyzetben pedig (például belsőségeknél) csökkenthető.
