Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - II. Holló István: Az ivóvízellátás helyzete hazánkban

Az ivóvízellátás hazánkban 47 I. táblázat — Tabelle I. Magyarország vízmüvei Die Wasserwerke Ungarns Csoport Gruppe A vízművek száma Anzahl der Wasserirerke Brutto fejadag Brutto Kopfverbrauch I fő. nap V Таг Az egyes csoportokra jutó % Prozentanteil d. einzelnen Gruppen Egy főre jutó átl. csőhossz Rohrlänge je versorgten Einwohner m Tározótérfogat a napi termelés %-ában Speicherraum in % der täglichen Produktion Csoport Gruppe A vízművek száma Anzahl der Wasserirerke Brutto fejadag Brutto Kopfverbrauch I fő. nap V Таг a napi 700 000 m

s víztermelésből an der täglich 700000 m

3 Gesamtproduktion a 4900 km-nyi csőhálózatból am 4900 km langen Leitungsnetz a 138000 db házi bekötésből an den 138 ООО Hausanschlüssen Egy főre jutó átl. csőhossz Rohrlänge je versorgten Einwohner m Tározótérfogat a napi termelés %-ában Speicherraum in % der täglichen Produktion I. Fővárosi Vízművek Hauptstädtische Wasserwerke 1 259 GS,

5 4 S 57,0 1,26 2S,S II. Nagy vízművek — ( iroßwasserwerke 0 180 13.0 14 10,ö 1.36 IS, 5 III. Közepes vízművek — Mittelgroße Wasserwerke 21 160 14,0 20 21,0 1,62 23,

S 1 IV. Kis vízmüvek — Kleine Wasserwerke 37 100 2,5 7 3,0 0,95 31,0 • V. Törpe vízművek — Zwergwasserwerke •-V 270 2,0 11 0,5 ? 18,0 A bruttó fejadag kiszámításánál a település vízművének teljes termelését osztottuk a lakosok teljes számával. Ez nyers adat, mert a termelés az ipari célokra felhasznált vízmennyiséget is tartalmazza és mert - amint már említettük — a települések nem minden lakosa tekinthető közüzemi vízzel ellátottnak. Az NDK-ban 236 -147 l/fő/nap a bruttó fejadag, az NSZK-ban 250—101 l/fő/nap [3 ], a hazai értékek tehát ezektől nem nagyon térnek el. Ha azonban a lakosság nettó fejadagját vizsgáljuk, kedvezőtlenebb a helyzet. A fővárosban, de sok vidéki városunkban is az ivóvíztermelés mintegy 50%-át ipari vízigények kielégítésére fordítják. Megfelelő megoldást kell találnunk arra, hogy az ipari üzemek nem ivóvíz minőségű igénye külön legyen kielégíthető. Győrött, Miskolcon (a Lenin Kohászati Művek részére), Sztálinvárosban már működik a külön ipari vízmű és 1958-ban a 90 000 m

3/nap maximális kapacitású Délpesti Ipari Vízmű üzeme is megindul. Sopron, Kecskemét és Salgótarján is foglalkozik ipari vízmű létesítésének terveivel. A fejlődés iránya előírja, hogy a jó minőségű ivóvíz elsősorban a lakosság háztartási szükségletének kielégítésére szolgáljon. A termelt víz 10—15%-a (Egerben 24,5%, Veszprémben 35%) hálózati .veszteség, tehát ez a mennyiség a fogyasztóhoz egyáltalában el sem jut. Az elmondottak figyelembevételével Budapesten 130 1 (egyes külső kerületekben 25—30 1),