Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)
1. füzet - VI. Dr. Papp Szilárd: Fúrt kutak korrozió elleni védelme
Fúrt kutak korrózió elleni védelme 101 oldása folyamán a vascső belső falára az oldott oxigén hatására vashidroxidból és kalciumkarbonátból álló védőréteg rakódik le. Az elmondottakból következik, hogy a természetes védőréteg kialakulása csak oldott oxigén jelenlétében következik be. Ebből a felismerésből adódott a mesterséges védőréteg kialakításának a lehetősége, mert ha a védőréteg kialakulásának — amint Jendrassik kimutatta [2] — egyedüli akadálya az oxigén hiánya, az atomos hidrogént a vas felületéről más, a vízben oldott kémiai oxidálószerrel is el lehet távolítani. Mindegy tehát, hogy a depolarizáció folyamata miképpen játszódik le, mindenképpen a hidrogénréteg eltávolításáról kell gondoskodni, hogy egyenértékű mennyiségben hidroxilionok képződjenek. Ez a folyamat a mesterséges védőréteg kialakításának az alapja, amikor is oxidáló hatást kifejtő vegyi anyagok adagolásával a kút csövezetének belső felületén a természeteshez teljesen hasonló mesterséges védőréteg alakítható ki. Ezáltal a kút vizének vastartalma lényegesen csökken vagy teljesen meg is szűnik, a kút élettartama pedig megsokszorozódik. Az eljárást már több fúrott kúton alkalmaztam, és azt találtam, hogy nátriumkarbonátnak [3] egyidejű adagolásával a védőréteg kialakításának időtartama csökkenthető, azonban ügyelni kell arra, hogy a védőréteg kialakulása ne legyen túlságosan gyors, mert különben porózus marad és nem tapad eléggé a vascső belső felületéhez. További kísérleteim azt bizonyították, hogy a falmenti lúgosság eléréséhez nincs szükség költséges kémiai oxidálószerek, mint pl. klórmész adagolására. Megteszi a sokkal olcsóbb mésztej hozzáadása is, amivel a kútban levő egész vízoszlop lúgossá tehető. A szabad szénsavnak kötött szénsavvá való alakulása ekkor is teljes mértékben bekövetkezik kalciumhidrogénkarbonát keletkezése közben a következőképpen: 2C0 2 + Ca(OI I) 2 = Ca(HC0 3) 2. A szabad szénsav megkötése után a keletkezett kalciumhidrogénkarbonát a vízben oldott kalciumhidrogénkarbonáttal együtt a mész — szénsav egyensúly megbomlása következtében elbomlik, és az egész vízoszlopban a falak mentén is kalciumkarbonát keletkezik a következő reakcióegyenlet szerint: Ca (1 1СО а) 2 = CaC0 3 + II 2C0 3 Л mesterséges védőréteg-képzés Az elmondottak alapján a mesterséges védőréteg kialakítása a következőképpen végezhető el. Negatív artézi kutak esetén szivattyú szerelendő a csövezetre oly módon, hogy a víz hőmérsékletétől, karbonát-keménységétől, szabad szénsavtartalmától és a csőátmérőtől függő mésztej-oldat mennyiséget a fuiatba lehessen juttatni. Pozitív artézi kutak esetében a csövezetet meg kell hosszabbítani annyiia, hogy kb. 0,5 méterrel a víz nyugalmi szintje fölé érjen. A talajszint magasságában T alakú elágazó cső iktatandó be, a leágazásban tolózárral felszerelve. A mésztejet a nyugalmi állapotban levő vízbe adagoljuk és utána a kutat nyugalomban hagyjuk. Eközben a kalciumhidroxid nagyobb fajsúlyánál fogva a kút fenekére száll le és az egész vízoszlopot lúgossá teszi. 10—12 óra elmúltával a tolózár megnyitásával vagy pedig a szivattyú működtetésével kicseréljük a csöve-
