Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

4. füzet - VI. Kisebb közlemények

Csehidi: Gépi csatorvakiemelés ják a csatornarézsűk kifogástalan kiképzését. A lapokra szükség esetén vibrátorok is szerelhetők, amelyek elvégezhetik a rézsűk döngölését. A berendezés lánctalpakon mozog. Az egyenletesebb nyomáseloszlás és a kiegyensúlyozás érdekében a motor elölt megfelelő nagyságú öntöttvas ellensúlyt helyeznekel. A berendezés fontosabb adatai : súlya 13 tonna, szélessége 3,2 m, magassága 3,8 m, hossza 9,85 m. A vedrek száma 17, a szállítószalag kinyúlása a berendezés tengelyétől 4,2 in, a lánctalpak fajlagos nyomása a talajra 0,(55 kg/cm

2. A letöredező anyagdarabok nem túlságosan nagyok és ezeket a vedrek könnyen felszedhetik. A kotrógép teljesítménye 29 m/óra sebességnél kereken 150 m

3/óra volt, miközben a hajtómű teljesítőképességét csak 65—72%-ban használták ki. Az új megoldás alkalmazása nagymértékben csökkentette a földmunka fajlagos energiafelhasználását. Л tolócsavarral ellátott berendezéssel végzett csatornakiemelés energiaszükséglete, beleértve a földkiemelést és az anyagszállítást is, 0,19—0,22 LE óra/m

3 volt, míg az eddigi vederláncos megoldás (egyenlő talajviszonyok mellett) 0,33 LE óra/m

3 energiafelhasználást igényelt. Csehidi Géza EGY ÜJ SERESSÉGMÉRŐ-SfcÁRNY IIITELESÍTÖ-ÁLLOMÁS 532.573.2 A svájci vízgazdálkodási hivatal (Eidg. Amt für Wasserwirtschaft) vízrajzi osztálya 147 szelvényben rendszeres vízhozammérések segítségével tartja nyilván az'*ország felszíni vízkészletét. Az 1955. évi beszámoló szerint a 941 mérés közül 888-ban sebességmérő szárnyat használtak. Olyan országban, ahol a vízerőhasznosítás a nemzet legfontosabb gazdasági erőforrásai közé tartozik, természetszerűen fokozottak az ezekkel a mérésekkel szemben támasztott követelmények. De még nagyobb igényekkel jelentkezik az ipar. Egyrészt az erőmüvek, amelyek rendszeres mérésekkel ellenőrzik gépeik hatásfokát és ezzel tőkéjük hozamát, másrészt — és talán még inkább — a gépgyárak, amelyek a yilágipari verseny nyomása alatt vízgépeik folyamatos tökéletesítésére törekszenek. Érthető tehát, hogy a szabatos vízmérési eljárások kialakítása terén mindenkor az élen jártak a svájciak. És mi sem természetesebb, mint hogy új sebességmérő-szárny hitelesítő állomásuk

1 minden tekintetben mintaszerű, feltétlenül közelebbi figyelmünkre érdemes. A svájci vízrajzi szolgálat első szárnyhitelesítő csatornája 1896-ban épült meg. 130 m hosszú 1,2x1,2 szelvényű szabadtéri betoncsatorna volt. A szárnyakat kézi erővel hajtott mérőkocsival vontatták, akárcsak nálunk, a Rákos patak mentén a Városligeti tó vízkivételével kapcsolatos derítőmedence partján létesített szárnyhitelesítő állomáson Akkoriban, a századforduló körül, a két ország vízrajzi szolgálata csaknem egyenlő tekintélynek örvendett. Odakint dr. Epper./., idehaza Hajós S. állt a hidrometria élén, mindkettő egyenlő sűrűn idézett nagysága tudományszakának. De míg a svájciak már 1915-ben korszerűsítették hitelesítőállomásukat, nálunk, a háború és a rákövetkező nehéz idők miatt, csak 20 évvel később került sor a Kvassay1 llircher. II. : Die Kidgeniissisclie Kiehstätle für liydrometrisclie Fliigd. Mitteilungen îles Eidg. Amies für Wasserwirtschaft Л' II. Hern, 105fi. ISO I. ábrával, 2 táblával és részletes bibliográfiával. 2. ábra. A csatornaásó-gép fajlagos energiaszükséglete a talaj ellenállása és a vágatok elhelyezésétől függő C. tényező szerint változik