Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

3. füzet - IV. Babos Zoltán: A mértékadó bevizi hozamok Szeged környékén

224 Babos Zoltán A csapadékos ősz és tél után 1956 tavaszára is jelentékenyebb belvízjárásra volt kilátás. Az okt.—

dec. havi 178 mm csapadékot jan. —ápr. hónapokban öszszesen 117 mm követte. A februári erős havazások vastag hótakaróval borították be a vízgyűjtőt. A február —március fordulóján megindult lassú, szakaszos olvadás nyomán kedvezően, kisebb hullámokban vonultak le a Tisza felé az összegyülekező belvizek, amelyek április 24-ig gyakorlatilag már teljesen a befogadóba jutottak. Az olvadás kedvező alakulása következtében például a gyálai Holt-Tisza felé levonuló belvizeket a lúdvári szivattyútelep többször megszakított és mérsékelt üzemmel is zavartalanul emészteni tudta. Összesen 29 üzemnap alatt kereken 2,5 millió m

3 belvizet emelt át a Tiszába, közben azonban febr. 4 —23-a között és márc. 5 —6-án a lúdvári zsilip is nyitva volt. Megjegyzendő, hogy a Martonos—paphálmi árapasztó csatorna, 12 napi javítási szünetet leszámítva, a belvízjárás egész tartama alatt ellátta feladatát, és a belvíztömeg nagy részét, óvatosan becsülve kereken 10 millió m

3-t, gravitációsan levezette a Tiszába. E belvízjárással kapcsolatban a hótakaróra vonatkozóan az I. táblázatban közölt részletesebb adatokat idézhetjük. A belvízvédekezés folyamán a szegedi Vízügyi Igazgatóság és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet különböző csatornákban számos vízhozammérést végzett, ezek azonban csak hozzávetőleges képet adnak e belvízjárás nagyságrendjéről. Megemlíthető, hogy a Fehértó—majsai csatorna alsó szakaszán márc. 28-án 2,0 m

3/s, a kenyérvári kétágú völgy összetorkollásánál márc. 23-án 4,2 m

3/s, a Nagyszéksóstói főcsatornának a szabadkai műút alatti áteresztőjénél márc. 22-én 1,7 m

3/s, a Martonos—paphalmi árapasztó csatornának Röszke alatt mintegy 500 m-re lévő áteresztőjénél pedig márc. 22-én 3,1 m

3/s vízhozam vonult le. A történelmi belvízi adatok fenti összefoglalásának befejezéseként megemlítem még azokat az adatokat is, melyek a Szeged környéki tiszai árterek belvizek által elöntött területének nagyságára vonatkozóan a vízitársulati jelentésekben találhatók. I. táblázat A hótakaró vastagsága és'víztartalma 1956. íebr.iár 14—máreius 10-e közt Domaszéki őrház Gyálaréti szivattyútelep Lúdvári szivattyútelep A mérés napja Vastagság cm Víztartalom. Iiter/m

! Vastagság cm Víztartalom liter/m

2 Vastagság cm Víztartalom liter/m" 1956. II. 14. 27. III. 2. 3. 10. 26 11 48,5 47,0 30 25 14 30 56,8 51,2 46,0 24,0 26 29,5 Ezek szerint 1878 előtt a belvizek által elöntött terület kiterjedése a Percsora —szegedi öblözetben évente 1500 — 7500 kat. hold, Szeged város határában évente 260— 790 kat. hold volt. A Sövényháza—szegedi öblözetben (25 640 kat. hold) belvizes terület volt 1878-ban 3380 kat. hold, 1879-ben 14 840 kat. hold, továbbá belvízzel volt borítva a Gyála —Nagyréten 3170 k. hold, a Felgyő—alsóréti magánöblözetben pedig 2000 k. hold, 1880-ban 3750 kat. hold, továbbá a Felgyő —alsóréti magánöblözetben 1800 k. hold, 1881-ben 14 600 kat. hold, továbbá a Gyála-Nagyréten 3370 k. hold és a Felgyő—alsóréti magánöblözetben 1500 k. hold, 1882-ben 3750 kat. hold, továbbá a Gyála-Nagyréten 750 kat. hold, 1883-ban 3000 kat. hold, továbbá a Gvála-Nagyréten 1500 kat. hold, 1884-ben 1310 kat. hold, továbbá a Gyála-Nagyréten 190 kat. hold.