Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

3. füzet - IV. Babos Zoltán: A mértékadó bevizi hozamok Szeged környékén

222 Babos Zoltán A hóolvadás febr. 25 —március 22-e között, az olvadási vizek levonulása pedig gyakorlatilag febr. 25 — márc. 26-a között történt. Ez lati összesen 10,3 millió in

3 víz folyt le a Fehértóba. A febr. 27-én megmért 93 mm hólé és a febr. 27—márc. 26-a között leesett 21 mm csapadék összege 114 mm volt, tehát ebben a völgyben az átlagos lefolvási tényező az c° első belvízhullám folyamán 0,38 volt. Ez az érték hangsúlyozottan a mélyen átfagyott talajon fekvő vastag hótakarónak olvasztó esők kíséretében történt elolvadására, tehát igen ritkán előforduló szélsőséges állapotra vonatkozik. A tisztán csapadék okozta második és harmadik belvízhullám (ápr. 6—jún. 8.) /folyamán a Fehértóba lefolyt 9,8 "millió m

3 víz, az időközben lehullott csapadék pedig 198 mm volt. Az átlagos lefolvási tényező tehát 0,20, már sokkal kisebb volt az előbbinél, mert az időközben felengedett talajba való elszivárgás és a növekedő párolgás mérséklőleg hatott a felszíni vizek levonulására. A belvízjárás folyamán mért legnagvobb vízhozam itt márc. 12-én 8,2 m

3/s, tehát az 1940. évivel azonos volt. Azonban a vízhozamnak ez a csúcsértéke^ valamint az ápr. 8-án átmenetileg ugyancsak egy napra korlátozódott 7,2 m

3/s vízhozam ekkor is a vízgyűjtőn épített ideiglenes mederelzáró földművek sorozatos átszakadásának következménye volt. Vízvisszatartásra alkalmas műtárgyakkal biztosítható a csatornák egyenletes terhelése. Ez az átlagos víztömeg abból a feltételből határozható meg, hogy a hóolvadási vizeket az összegyülekezési idő végétől az olvadás teljes befejezéséig terjedő időszak alatt kell levezetni. Az ábra szerint itt az összegyiilekezésl idő, melynek második felében a csatornák már kiadósabban szállítanak vizet, akkoriban kereken 6 napra volt tehető, ezért adott esetben a vízlevezetésnek márc. 4—22-e között, 19 nap alatt, kellett volna megtörténnie. Eszerint a tárgyalt csatorna átlagos terhelése "6,3 m

3/s (0,26 l/s - ha) lett volna. Ezek a számértékek az 1942. évi rendkívüli hóolvadási belvíz jellemzésére és mértékadó legnagyobb vízhozamként való elfogadásra — az adott belvízlevezetési módszerre tekintettel — alkalmasabbak, mint a ténylegesen mért csúcsértékek. 3. ábra. Az 1942. évi tavaszi belvizek levonulása a Fehértó-majsai főcsatornában