Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

3. füzet - IV. Babos Zoltán: A mértékadó bevizi hozamok Szeged környékén

292 Babos Zoltán II. Történelmi belvíz-adatok A belvízvédelmi szempontból legnagyobb jelentőségű tavaszi víztömegek nemcsak a csapadék mennyiségéiül függenek, hanem a talaj és növényzet állapotától, továbbá a párolgás nagyságát meghatározó légköri (hőmérséklet, párateltség, széljárás, napfény) viszonyoktól is. Kapcsolódásuk annyira változatos, hogy még hosszabb évsorozaton belül is alig lehet azonos belvízjárású esztendőket találni. Általában azt állítják, hogy súlyosan belvizes éveknek a megelőző csapadékos ősz és koratél az előfeltétele. Ä Szeged körüli belvízrendszerek adatait vizsgálva, ígv volt ez a legtöbbet emlegetett belvizes évek közül az utolsó 50 év folyamán 1919, 1940, 1941 és 1942-ben, kisebb mértékben 1947 és 1932-ben, még kevésbé 1916 és 1937-ben. A másodsorban emlegetett belvizes évek közül a fenti feltételt csak 1910 elégítette ki, kisebb mértékben 1915, még kevésbé 1902 és 1912. A nagy csapadék csak akkor válik döntő tényezővé, ha hideg, borult, szélcsendes időszakkal párosul. Ezért nem bizonyos, hogy nagyon csapadékos őszi és téli időszakot nagy belvizeket hozó tavasz követ. így például a legsúlyosabb belvizes évek előttihez hasonló jellegű, nagyon csapadékos ősz és kora tél előzte meg 1944 (ez különösen kiemelkedik), 1938, 1922, 1920, 1917 és az erősen aszályosnak ismert 1904. esztendő tavaszát is, de még sem volt nagymértékű belvíz, jóllehet 1922 és 1944ben még a tavaszi csapadék is kiemelkedően bő volt. Az időjárási körülményeket vizsgálva általában megállapítható, hogy víz- < gyűjtőterületünkön az 1871 -1954. évi időszak alatt kiemelkedően erősen havas telü volt 1876, 1891, 1893, 1895, 1922, 1934, 1940, 1941, 1942 és 1947, mérsékeltebben havas volt 1875, 1881, 1886, 1888, 1890, 1896, 1901, 1903, 1909, 1912, 1917, 1929, 1935, 1937, 1944 és 1954 tele; erősen csapadékos tavasz jellemezte az 1876, 1891, 1922, 1940, 1941 és 1942. évet, viszont mérsékeltebben csapadékos tavasz volt az 1881, 1886, 1895, 1896, 1901, 1912, 1917, 1944, 1947. és 1954. évben; nagymértékű tavaszi olvasztó esők jellemezték az 1876. évet. Az utolsó 50 év legcsapadékosabb 13 esztendeje közül (1910, 1915, 1919, 1922, 1925,1931,1936, 1937,1939,1940,1941,1944, és 1951) csak 9 esztendő volt számottevően belvizes, de közülük csupán 4 tekinthető súlyosan belvizes évnek. A szegedi meteorológiai állomás immár 80 éves megfigyelési sorozatából megállapítható, hogy az 1930 — 1950. évi szélsőséges sorozathoz hasonló egyszer sem volt észlelhető. Az időszak első 9 éve folyamán, 1936 — 1944 között, összefüggően minden esztendőben az átlagnál nagyobb volt a csapadék, majd közvetlenül csatlakozott az átlagnál szegényebb csapadékú, ugyancsak összefüggő 1945 — 1950 közötti 6 éves sorozat. Pichler János megállapítása szerint a legutolsó négy évtized belvizeinek ismétlődésére országos viszonylatban jellemző, hogy az évek egyharmadában számottevő belvíz nem volt, másik harmadában közepes, további harmadában pedig súlyos belvízkár jelentkezett. Vízgyűjtőnkön ennél jelentékenyen enyhébben alakultak a belvizi viszonyok. A feljegyzések szerint az utolsó 80 év folyamán 1881 és 1942 volt a legsúlyosabb belvizes esztendő. Enyhébb, de ugyancsak erős belvízjárás jellemezte az 1956, 1947, 1941, 1940, 1919, 1917 1916, 1895 és 1871 évet, ezeknél kisebb mértékű az 1952/53, 1951, 1937, 1932, 1922, 1915, 1912, 1910, 1902, 1896, 1891, 1886, 1879, 1876. és 1873. évet. A feljegyzések szerint a Szeged környéki árterületen 1856-ban kezdték meg a rendszeresebb ármentesítő munkálatokat. A vízitársulatokba tömörült érdekeltségek azonban évtitzedeken át nem tekintették feladatuknak az ártereiket fenyegető belvizek elleni védekezést. Ezért a múlt századbeli belv zes időszakokról csak kevés feljegyzés található. A felkutatható adatok annál értékesebbek. A most már csaknem 100 éves múlt módot ad arra, hogy az előfordult belvízi elöntések mértéke és esetleg megállapítható vízmennyiség adatai alapján meg-