Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)
3. füzet - IV. Babos Zoltán: A mértékadó bevizi hozamok Szeged környékén
A mértékadó belvízhozam Szeged környékén 21 Г> A talajtani jellegzetességekhez tartoznak azok a szikesek, amelyek a már említett ÉNy—DK irányú völgyeletek medencéiben fekvő semlyékek, sós tavak fenekét borítják. Ezek a homokos szikek kötöttségük és vegyi összetételük tekintetében lényegesen eltérnek a tiszántúli mészszegény kötött szikes talajoktól. Herke Sándor vizsgálatai szerint a vízgyűjtő szikesei meszes-szódás talajok, egészen 80%-ig emelkedő karbonát-tartalommal. Ezek a szíksós talajúaknak nevezett területek mezőgazdasági művelésre csak feltételesen; sőt a tófenéki mélyedések egyáltalán nem alkalmasak. Megemlíthetjük még, hogy a szikes semlyékek. tófenekek altalaja általában gyakorlatilag teljesen vízzárónak mutatkozik (pl. Fehértó). A vízgyűjtő homoktalajai vízáteresztőek, viszont a vályogtalaj-féleségek közepesen vízáteresztőknek minősíthetők. Meteorológiai viszonyok A tárgyalt terület Nagyalföldünk éghajlati főkörzetében fekszik. Éghajlatának legjellemzőbb adatai sokévi átlagban a következők: Évi hőingás 1 22,0—23,5 C° Évi csapadék összege 500 —600 mm Évi napsütés 1950—2050 óra A szegedi egyetem adatai szerint az utolsó 50 esztendő alatl az évi csapadék összege négy évben süllyedt 400 mm alá, míg öt esztendőben meghaladta a 700 mm-t, sőt egy évben még a 800 mm-t is (1940-ben 807 mm). A táj csapadékviszonyaira tehát a szeszélyesség jellemző. A havi csapadék rendesen májusban a legtöbb. Kivétel csak Kiskunhalas és a még délebbre fekvő Szeged vidéke, ahol a legnagyobb csapadék, a Tiszántúllal azonosan, júniusban lép fel. Figyelemre méltó, hogy a május— augusztus hónapok csapadékösszege eléri az egész évi összeg 40%-át. A csapadékos napok évi száma átlag 125 körül ingadozik; az 1 mm-nél nagyobb csapadékú napok évi átlaga 84—87, a 20 mm-nél nagyobb csapadékú napoké pedig kereken 4 volt. A legtöbb a csapadékos nap májusban. A viszonylag száraz teleknek megfelelően a havas napok száma évente átlagosan mindössze 17 18. A hótakaró tartama 30—35 nap. A tartósnak minősíthető hótakaró átlagos vastagsága (i —7 cm között volt. Az évi középhőmérséklet 30 évi átlaga 10 G° felett van és dél felé haladva általában növekedik. A széljárás tekintetében a Szegedre vonatkozó adatok eléggé jellemzőek. Itt az ősz kivételével állandóan az északnyugati szelek az uralkodók, amelyek csak ebben az egyetlen évszakban adják át az uralmat a déli áramlatoknak. A párolgás sokévi átlagban legkisebb januárban és legnagyobb júliusban. A vízrendszer A vízvidéknek jelentékeny kiterjedése ellenére sincs egyetlen állandó vízfolyása sem. A csapadékokat, hóolvadást követően időszakosan jelentkező felszíni vizek a természetes úton kialakult völgyeletek mélyvonalain képződött vízmedrekben húzódnak le a vízgyűjtő legmélyebb fekvésű délkeleti szöglete, illetve a Tiszamenti mélyártér felé. Ezeket az időszakos jellegű vízmedreket a legutolsó 15 év folyamán részben már bel vízlevezető csatornává építették ki. főleg az alsó, illetve torkolati szakaszokon. A még bekapcsolandó szakaszok megfelelő kiépítése a jövő feladata. i Л klimatográfiában höingáson a legnagyobb és legkisebb havi kvzépliCmcrsrldet különbségét értik.
