Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)
3. füzet - IV. Babos Zoltán: A mértékadó bevizi hozamok Szeged környékén
A MÉRTÉKADÓ DEI VIZI HOZAMOK SZEGED KÖRNYÉKÉN BABOS ZOLTÁN 626.860 (439.1) I. Л vízgyűjtőterület általános leírása Tanulmányomban az algyői és a gyálai belvízrendszert, továbbá a szomszédos tápé-vesszősi belvízrendszerből a Matyér vidékét tárgyalom (1. ábra). A vízvidék térszínét több ÊNy—DK irányú völgyelet, szélvápa, szabdalja fel, amelyeknél azonban a völgyfenék és a határoló lapos dombhátak közötti magasságkülönbség mindössze 3—15 m között váltakozik. A homokfúvások folytán medencékre tagolt völgyfeneket számtalan kisebb-nagyobb, jobbáia időszakos jellegű vízállás, tocsogó, ingoványos semlyék szakítja meg. Általában a vidék déli része hullámosabb felszínű, mint az Algyői-főcsatorna vízgyűjtője, emellett völgyeinek átlagos esése is jelentékeny (1—2°/ 0 0). Az algyői belvízrendszer területe 87 000 ha, a gyálai kiterjedése (a Matyér vidékével) 44 190 ha, míg az egész vízvidéké 131 190 ha (kereken 230 000 kat. hold). Megjegyzendő, hogy a jugoszláv területen fekvő Horgos-martonosi öblözetből 2500 ha kiterjedésű árterület vizei ugyancsak a gyálai Holt-Tiszába ömlenek, ezért a gyálai belvízrendszer területét számításoknál helyesebb 46 690 ha-ral figyelembe venni. A vízgyűjtő területe nagyobbrészt szántó, részben pedig hátasan művelt szőlő, a völgyeletek fenekén azonban sok helyen szikes legelők és kaszálók foglalnak helyet. Nagyobb erdőterületet csak Ásotthalom-Pusztamérges községek között találunk. Föld- cs talajtani viszonyok A vizsgált terület Alföldünk része, amely Princz Gyula leírása szerint egyenletesen dél felé lejtő, a földtan-újkori tengerek üledékeivel kitöltött medence. Ezen a feltöltéssel nagyjában kiegyengetett területen jelenkori eredetű meszes futóhomok rétegek fekszenek, amelyeket jórészt megkötött már a mezőgazdasági művelés. A vizet áteresztő laza homokos feltalajnak általában 0,50—0,80 m vastag legfelső szintje jelentékeny televénytartalmú. A vízgyűjtő felületének kereken 70%-át laza homok fedi. A homokhátak széljárta száraz talajai, kisebb mészszegény foltok kivételével, nagyobbrészt meszesek. Minél délkeletebbre haladunk a vízgyűjtőn, annál inkább csökkennek a homoktalajok és jutnak uralomra a vályogiéleségek; a Gyálaréten már csak ezekkel a kötött talajokkal találkozunk.
