Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

3. füzet - III. Csecskedi Géza: Rugalmas ágyazású tartók és csuklós láncolatok. Csőzsilipek, darupályák és más folytonosan felfekvő szerkezetek hosszirányú méretezése

•192 Csecskedi Géza p talpfeszültség a tartó alatt — Bodenpressung unter dem Träger q a tartóra ható megoszló külső terhelés — auf den Träger wirkende verteilte äussere Belastung s a tartó talpszélessége — Sohlenbreite des Trägers x tartómenti koordináta — Koordinate entlang des Trägers g a tartó lehajlása, illetőleg a talaj benyomódása — Durchbiegung des Trägers, bzw. Pressung des Bodens E a tartó anyagának rugalmassági modulusa — Elastizitätsbeiwert des Baustoffes des Trägers J a tartó keresztmetszete tehetetlenségi nyomatéka — Trägheitsmoment des Träqerquerschnitts К az / együtthatók sorozata két szomszédos tagjának hányadosa Quotient zweier benachbarten Glieder der Reihe der Koeffizienten f L a tartó rugalmas hossza — elastische Länge des Trägers M a tartó keresztmetszetében fellépő nyomaték — im Querschnitt des Trägers auftretendes Moment P a tartóra ható koncentrált erő — auf den Träger einwirkende äußere konzentrierte Kraft R a tartó keresztmetszetében fellépő eredő erő (nyíróerő) — im Querschnitt des Trägers auftretende Querkraft (Scherkraft) X csuklóerő — Gelenkskraft Ш a tartóra ható koncentrált külső nyomatékterhelés — auf den Träger einwirkende konzentrierte äußere Momentenbelastung £ hatásértékek nyomatékokra — Einflußwerte für Momente r) hatásértékek erőterhelésekre — Einflußwerte für Kraftbelastungen À = l/L merevségi tényező — Steiffebeiwert IjL £ = x/L a tartóra vonatkozó dimenzió-nélküli koordináta — auf den Träger bezügliche dimensionslose Koordinate x/L <j> a tartó rugalmas vonalának elhajlása a vízszintestől Neigungswinkel der elastischen Linie des Trägers zur Waagerechten A rugalmas ágyazás» tartók méretezésének elmélete Még ma is van jelentősége a merev alaptestek méretezési rendszerének. A gyakorlatban előforduló kisebb alaptesteket célszerűen és gazdaságosan méretezhetjük ezzel a módszerrel. A vízépítés keretében — csőzsilipeknél - ennek a méretezési rendszernek• különleges módja alakult ki hazánkban: az Erdős-féle eljárás. Noha alapvető sztatikai ellentmondásokat tartalmaz, hosszú ideig használták, egyrészt egyszerűsége miatt, másrészt azért, mivel a valóságosnál kissé nagyobb igénybevételeket szolgáltatott, ami a biztonságot növelte. A vízépítés más területein — például gátak és utófenekük hosszirányú méretezésénél — a sztatikai alapegyenletek figyelembevételével végezték a számítást. Csőzsilipek esetére való alkalmazásuknál az Erdős-féle módszerrel szemben mutatkozó különbségekre Si kő Attila mutatott .rá [1]. Igen réginek mondható az alaptestek rugalmas módszerrel való méretezése is. Ezzel a módszerrel a szakirodalom igen bőven foglalkozik, itt mégis néhány szempontból ki kell reá térnünk. Ha l hosszúságú, s talpszélességű, J inereianyomatékú (1. ábra) földön (földben) nyugvó gerendát q{x) (megoszló) terhelés terhel, a reakció valamilyen p{x) megoszlású talpfeszültség alakjában jelentkezik. Rugalmas alaptesteknél a talpfeszültségeket általában a Winkler-féle p = cg (1) (bár korántsem szabatos) feltevés segítségével számítják, ahol y a talaj besüllyedése a talpfeszültség hatására : az arányossági tényező :c pedig az ágyazási együttható, mely az alaptest és a talaj minőségétől és méreteitől függő, de azonos viszonvok között elég állandónak mondható tényező.