Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

3. füzet - II. Károlyi Zoltán: A Felső-Duna feltöltődő szakaszán észlelhető kavicslerakódás mennyiségének meghatározása

A felsődunai kavicslerakódás mértéke 171 0 SO WO 150 200 ISO 300 m 1. ábra. A Duna főmedrének néhány jellemző keresztszelvénye a legnagyobb zátonymozgások helyén, félévenként megismételt felvételek alapján Abb. 1. Einine charakteristische Profite der Donau an den Stellen der stärksten Sandbankbewegungen auf Grund der in den Jahren 1948—1951 halbjährlich wiederholten Vermessungen. A tanulmám) legfontosabb, hidraulikai számításokkal igazolt megállapítása az volt, hogy a legnagyobb helyi lerakódások pontosan ott következnek be, aliol a víz a jobboldali alacsony párhuzammü fölött átbukva, nagy mennyiségben távozik a főmederből a mellékágba. Mig kisvízkor az 1815—16 fkm-nél a vízhozam 98%-a és az 1813,2 fkm-nél a vízhozam 74%-a folyik a főmederben, 2* A sűrűn szerkesztett keresztszelvényekből kimutatható volt, hogy a legnagyobb emelkedés helyén, az 1815,4 — 1813.2 fkm-ek között, 1938—1949 között 377,435 m

3, ill. 1938—1953 között 449,630 m

3 kavicsanyag rakódott le, tehát átlagban évenként és km-enként 15 000 m

3.