Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
AZ 1956. ÉVI DUNAI JEGES ÁRVÍZ MAGYARORSZÁGON 1 IHRIG DÉNES 627.51 A magyarországi dunai árvizek történetének utolsó száz évében rendkívüli helyet foglal el az 1956. évi márciusi jeges árvíz. Hatalmas, pusztító jeges árvizeket ismerünk a múltból, így a legutóbbi száz évben az 1876., 1891., 1893., 1940., 1941. és az 1945. évi jeges árvizet. Többjük nagyobb pusztítást végzett, mint az 1956. évi, azonban gyengébb, méreteiben kisebb vagy egészen kezdetleges védőmiivek mellett. A lényeges különbség azonban az, hogy az 1956. évi jeges árvíz — jégjárási és árvízi jellemzőit tekintve — felülmúlta az említetteket : magassága igen sok helyen a legtöbb, vízhozama pedig minden eddigi jeges árvizét meghaladta. Előidézője az volt, hogy mindazok a változó' természeti tényezők, amelyeket a jeges árvizek okainak tudunk, a legszélsőségesebb értékekkel egyidejűleg jelentkeztek. Csak az egész országot megmozgató és arányaiban hatalmas méretű védekező munkának köszönhető, hogy a károsodás szűkebb térre, az Alföld déli részére korlátozódott, és még ott is sikerült a jól és gyorsan végrehajtott víz-elszigetelésekkel igen nagy (mintegy 150 ezer ha) területet és több községet megmenteni. Azonban így is a Duna jubbpartján 21 ezer, a balpartján 53 ezer, összesen 74 ezer hektár került víz alá, és — ami különösen hangsúlyozza a jeges árvizek kiszámíthatatlan voltát — ott következett be a legnagyobb vízmagasság, ott történt a legnagyobb gátrongálódás és terület-elöntés, ahol a jeges árvizek eddig még sohasem múlták felül lényegesen a legnagyobb jégmentes árvizek színét: a Baja alatti dunaszakaszon. I. ELŐZMÉNYEK 1. A magyarországi dunaszakasz jeges árvizei és a jeges árvizek okai Ismeretes, hogy a magyar Közép-Dunának, különösen a budapest—bajai szakasznak legveszedelmesebb árvizei azok a jeges árvizek, amelyek az időjárás télutói megenyhülésével, a jég felszakadásakor és elmenetelekor keletkeznek a jégtorlódások visszaduzzasztásából. Ezek közül az árvizek közül többet — külö1 A tanulmány műszaki szempontból foglalkozik a Duna 195G. évi jeges árvizével, és az árvíz lefolyását csak addig kíséri, amíg a gátszakadások után a kiöntött víz visszavezetése megkezdődik. Nem terjed ki a szervezési, közigazgatási és gazdasági kérdésekre, illetőleg csak olyan mértékben, amennyiben ezeknek műszaki vonatkozásai vannak. Következtetései is kizárólag műszakiak. Az árvízre vonatkozó adatokat az Országos Árvízvédelmi Kormánybiztos részben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézettel, a Vízügyi Tervező Irodával, saját osztályaival és szakelőadóival összegyűjtette és rendszereztette, részben pedig egyes kérdéseket (pl. a gátszakadások kérdését) külső szakértőkből álló bizottságokkal vizsgáltatott meg. Ennek a rövid tanulmánynak anyagát részben ezek az adatgyűjtések adják, részben pedig szerző saját tapasztalatai és feljegyzései, melyeket a Duna Solt —Országhatár közötti dunabalparti szakaszán mint a Kormánybiztos megbízottja és a védelem irányítója az árvédekezés soráb gyűjtött.