Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - III. Babos Zoltán: Talajbeton alkalmazása a vízi építkezésekben

78 Babos Zoltán: kisebb munkáknál azonban kielégítő eredmény érhető el a tapasztalati keverést arányok használatával is. Л legmegfelelőbb talajkeverék kiválasztása után nagyon fontos az adagolandá cement és víz mennyiségének a megállapítása. A tapasztalatok és a laboratóriumi vizsgálatok szerint a legkedvezőbb kötési, illetve tömörítési víztartalom általában 10—14% között ingadozik. A helyesen kevert anyag a földnedves betonhoz ha­sonló. Nem kevesebb körültekintést kíván a szükséges cementmennyiség meghatá­rozása. A talajbeton teherbíróképessége nagy mértékben függ a felhasznált talaj összetételétől és jellemzőitől, ezek pedig még ugyanazon a munkahelyen is erősen változók lehetnek, emellett azonban az új keverékanyag jövőbeni viselkedését elsősorban a cement mennyisége szabja meg. A legszéleskörübb vizsgálatok bizo­nyítják, hogy talajbetonok szilárdsága már kis mennyiségű cement adagolásával is oly mértékűre növelhető, amely az alkalmazási lehetőségek nagyobb részénél a követelményeket teljesen kielégíti. Gazdasági okokból a talajkeverékhez min­dig csak annyi cementet adagoljunk, amennyi a cél érdekében szükséges, mert az anyagnak ennél nagyobb mértékű szilárdítása nem használható ki, tehát feles­legesen és céltalanul növeli a költségeket. Emiatt nagyobb mennyiségű talajbeton beépítése esetén mindig kifizetődő a cementadagolás kísérleti meghatározása. Az ismertetett bogotai kísérletek szerint általában a legtöbb talajbeton próba­test, amely mindössze csak 2—5 súlyszázalék cementet tartalmazott, már ellen­állónak bizonyult az erózióval szemben és nyomószilárdsága 28 napos korában elérte a 14—28 kg/cm 2 értéket. A szovjet kísérletek szerint a legcélszerűbb cement­adagolás Általában minél több a por és agyagrészecske, valamint a humusz a felhasz­nálandó talajban, annál több cement szükséges a megszilárdításához. Bezruk kí­sérletei szerint a szükséges cementmennyiség csökkenthető, ha a talajhoz bitumen­emulziót is adagolunk. A bitumen ilyenkor növeli a vízzáróságot. A hazai laboratóriumi vizsgálatok is igazolják, hogy már a legsoványabb talajbetonok szilárdsága megfelel — még vízzel telített állapotban is — a külön­böző erőhatások, ütések szempontjából. Tájékoztatásul a fentiekben már utaltam e kísérletek szilárdsági eredményeire, melyek alapján a gyakorlati szükségletnek megfelelően kiválasztható a célszerű cementadagolás. Természetesen az a döntő, hogy a talajbetont milyen szerkezethez kívánják felhasználni. Ha fagyhatással is számolni kell, a cementadagolás mértékét már nem szilárdsági szempontok, ha­nem a faggyal szembeni ellenállás fokozása dönti el. Volt az ismertetett hazai kísérleteknek még egy érdekes, feltűnő eredménye­A korábbi felfogással szemben, amely szerint gyengébb minőségű cementek nem alkalmasak talajbetonok céljára, az derült ki, hogy a heterogén cementek jobb szilárdsági eredményeket adtak. Ez valószínűen a kötéskor lejátszódó kémiai folyamatok következménye, melyek során a talajbeton jóságát éppen a heterogén cementekben és a talajkeverékben levő anyagok kölcsönhatása befolyásolja ked­vezően. homok- és kavicstalajnál . . iszapos homoknál por- és vályogtalajnál agyag és agyagos humusznál (i- 8 súlyszázalék 8-10 10-12 12-15

Next

/
Thumbnails
Contents