Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - II. Rácz Iván: Átmetszéses mederszabályozások a Rábán

ATMETSZÊSES MEDEIISZABÄLYOZÄSOK A RÄBAN RÁGZ IVÁN 627.422 1. Bevezetés A Rába tervszerű, és egységes szabályozása a múlt század végén indult meg, az 1873-ban alakult Rábaszabályozó Társulat hatáskörében. A munkálatok célja elsősorban az árvízveszély elhárítása volt. Távolabbi célok voltak a vízhasználat előmozdítása és a folyó bizonyos mértékű hajózhatóvá tétele. A munkálatok középvízi és árvízi szabályozásból állottak, és zömmel az 1886 és 1893 közötti években készültek. A középvízi szabályozás keretében először eltávolították a malomgátakat, majd a sárvár-győri szakasz 125,24 km hosszát 77 átmetszéssel 83,36 km-re rövidítették. így az új mederhossz a réginek mintegy kétharmada lett. Az átmetszések előtti állapotban a fejlettebb kanyarulatok hullámmagasságának átlagos értéke az egész szakaszon 500—700 m között változott. A kanyarulatok átmetszésével ezt a távolságot 200—350 m-re csökkentették. A meder vonalának rögzítése céljából az árvédelmi töltések védelmére néhol — főként a felső szakaszon — néhány partbiztosítást is építettek. Később ezek a helyi jellegű, a töltések és a folyómenti műtárgyak védelmét szolgáló partvédőmű-építések tovább folytatódtak napjainkig. A mederrögzítések eredményéül tudhatjuk be, hogy a Rába csak lassú ütemben változtatja medrét és a sodorvonal hossza csupán alig észrevehetően nő. Az átmetszésekkel kiegyenesített medret kétoldali töltésekkel határolták. A töltések egymástóli távolsága Sárvár alatt 300 m, majd lefelé haladva 350 m, azután pedig 400 m-re növekszik. A lemetszett holtágakat a legtöbb helyen kikerüli a töltés, de néhol a hullámtéren kívülre rekeszti. Jelenlegi folyószabályozási ismereteink alapján természetesnek tartjuk, hogy a folyó igyekszik visszanyerni régi egyensúlyi állapotát, vagyis visszaállítani a hordalékhozam és a hordalékmozgató erő közötti összhangot. Evégből eredeti mértékére igyekszik csökkenteni az erőszakosan megnövelt esést. Ennek megfelelően egyrészt az átmetszésekkel szabályozott szakasz felső részén a Sárvár feletti szabályozatlan szakaszra is felterjedő mederlemélyülés, az alsó szakaszon pedig feltöltődés állott elő, másrészt a kanyarulatok fejlődésével növekszik a folyó megrövidített pályája, ami az Árpás feletti szakaszon medervándorlással járt. Árpás alatt — a kisebb esésű szakaszon — alig változik a meder. Az eredetileg kiegyenesített szakasz alig kanyarog. Különösen a 12 km hosszú, csaknem teljesen egyenes rábapatonai átmetszés maradt építése óta csaknem változatlan.