Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

Folyami erőmüvek hatása a hajózásra 457 Minthogy ez a gyakoribb eset, és nem az ellenkezője — vagyis az, hogy az alsó vízlépcső duzzasztása nem hat ki a telette levő lépcsőig —, a fenti képletek a hajózás előnyeinek értékelése tekintetében általában biztonságot tartalmaznak. Mivel a duzzasztás nélkül szükséges utazási idő a (3) és a (16) egybevetésével a 2 L 1 1 1 — ß* ~ 0 T^ß

2 1 = -„ 4 = 'о TZ^Tiï <

2

5) alakba írható, az eredő időnyereség %-os értéke : o- = 100~

r = 100 Л _!±1| (1-^). (26) 'о I * Az eddigi vizsgálat a kisvízhozamok esetére vonatkozott. IIa a kisvízi duzzasztás hatása éppen a következő vízlépcsőig ér, nagyobb vizek idején a duzzasztási görbe már egy rövidebb szakaszon befut a természetes vízállásvonalba, tehát időmegtakarítás is csak erre az L-nél rövidebb szakaszra számítható. A duzzasztás határa és a következő vízlépcső közötti szakaszon az utazási idő változatlan. Ha változatlan duzzasztási szint mellett a h'

0 = ft

0 + Ah (27) közepes vízálláshoz tartozó vízhozam érkezik a folyón, a duzzasztás határának a távolsága l, = 2JH_-MJ^ (28

) A Al ismét a (19) és a (20) szerint számítható 2 L' !-_.. (29) ahová a kisebb vízlépcsőnek és a megnövekedett sodorbeli sebességnek megfelelő tényezőkhöz tartozó A'-t kell helyettesíteni : j> К + АЛ _ к + Ah ^ h

0 + Ah + H 3

A

h Л

0+|м + Я/3 és lia a feltételezett középvízállásnál v'

0 a természetes sodorbeli sebesség, akkor = (31) с A vízhozam növekedésével csökken a vízlépcső, ezért egyfelől az L távolság rövidülése, másfelől az a' növekedése miatt rohamosan csökken az időnyereség. Ezl némiképpen ellensúlyozza az, hogy a vízhozam növekedésével a ß' is növekszik. Végleges eredmény elérése érdekében tehát ki kell számítani több különböző vízhozamhoz a megjelelő eredő-időnyereséget, és ezekből a forgalom viszonyai szerint súlyozott középértéket célszerű számítani.