Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - I. Kézdi Árpád: Rézsűk állékonysága

2 Kézdi Árpád: Hasonló ok idézte elő egy magyarországi bevágás csúszását is. Egy barna, rendkívül kövér agyagból álló lejtőt csaknem függőlegesen levágtak (33. ábra), majd csúszástól tartva, a rézsűt 1 : 1 hajlásra enyhítették. A bevágás több hónapon keresztül állékony volt, majd az ábrán érzékeltetett módon csúszás következett 33. ábra. Csúszás bekövetkezése merev, repedezett agyagban, bevágás hatására Fig. 33. Rupture of stiff, fissured elay caused by cut be. A talaj fizikai jellemzői a következők voltak : F — 90 — 140%, P

t = 60 — — 100%, természetes víztartalom w = 25—35%, lineáris zsugorodás Zs

1 = 18 — 20% ; hézagtényező e = 0,7—0,8, egyirányú nyomószilárdság cr

n

y = 3—4 kg/cm

2, súrlódási szög Ф = 18—20°. Szokványos állékonysági vizsgálatot Végezve, azt kapjuk eredményül, hogy 1 : l-es rézsűhajlással a levágás v = 5—6-szoros biztonsággal állékony. Ennek a rézsűnek az állékonysági vizsgálatát mutatja be Jáky-féle szerkesztéssel a 7. ábra. A csúszás okát tehát csak az agyag különleges tulajdonságaiban kereshetjük. Az első tényező az agyag mozaikos szerkezete volt. Az ilyen agyag tényleges nyírószilárdsága mindig kisebb, mint a laboratóriumban meghatározott érték. A legkisebb ellenállások vonalát megkereső csúszófelület a láthatatlan hajszálrepedések vonalát követve kisebb ellenállásra talál. További csökkentő hatást jelent az, hogy az anyag térfogata erősen változó. A változó kiszaradás és átnedvesedés dm nagyságrendű repedéseket idéz elő, ami a biztonsági tényezőt erősen csökkentette. Végül, ugyancsak az agyagtalaj vázolt szerkezete következtében, rázkódtatások is csökkentették a belső ellenállásokat. Ezek révén a hajszálrepedések megnyíltak, továbbfejlődtek. Ilyen rázkódtatásokat okozott a földmunka végrehajtása során alkalmazott robbantás. A kialakult csúszólap nagyon jól megfelelt a Frontard-iéle [8] cikloisnak (33. ábra) ; Ф = 15°-os súrlódási szög mellett a kohézió с = 0,8 — 1,0 t/m

2-nek