Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
1. füzet - I. Kézdi Árpád: Rézsűk állékonysága
Rézsűik állékonysága 45 szembeni biztonság : v = 1 U LR e P + 2 tg Ф cos ô (17) A képletben szereplő betűk jelentését a 31. ábra magyarázza ; z értéke a 13. ábra alapján határozható meg. 4. Az időtényező szerepe a rézsíík állékonyságában Ha a rézsűk állékonyságát mindig csak pillanatnyi helyzetükben vizsgáljuk, sok egyensúlybomlási jelenség megmagyarázhatatlan marad. A rézsűt alkotó talajra ható belső és külső erők egyaránt változóak az időben és a rézsű állékonysága szempontjából a csúszást elősegítő, illetve akadályozó erők valószínű kedvezőtlen kombinációja a mértékadó. Tulajdonképpen minden zápor, minden hóolvadás befolyásolja a biztonsági tényező értékét. Természetes lejtők esetében ezek a hatások már számtalanszor megismétlődtek, s ezért nem valószínű, hogy csúszást okozzanak. Ha ilyen régi lejtőkön mégis csúszásokat tapasztalunk, csakis a rézsűt alkotó talaj kohéziójának fokozatos csökkenésére gondolhatunk. Ilyen kohéziócsökkenést idéz elő egyes agyagok lassú alakváltozása. Az állandó erőhatás a mozaikos szerkezetű agyagtalajok vázszerkezetét megbontja, a vékony hajszálrepedések megnyílnak és a nyíró szilárdság csökken. Még inkább megvan a lehetőség a nyírószilárdság fokozatos csökkenésére akkor, ha ilyen merev, repedezett, mozaikos agyagban bevágásokat nyitunk. A bevágás mindig a rézsű síkja alatti talajok tehermentesítését idézi elő. A tehermentesítés hatására a finom hajszálrepedések megnyílnak, víz hatol beléjük, a kis mozaikszemek megduzzadnak, összetörnek, és a talaj átlagos nyírószilárdsága csökken. Ez a hatás olyan nagyfokú is lehet, hogy a talaj eredeti szilárdságának 70—80 %-át elveszti. Ilyen jellegzetes repedezett, mozaikos agyag alkotja London altalaját. Skempton [19] megfigyelései szerint ebben a talajban az 5 — 6 m mély, függőleges falú bevágás csak néhány hétig állékony, utána — minden különösebb időjárási hatás nélkül — bekövetkezik a csúszás. A 2 : l-es rézsű ugyanebben a a talajban 10 — 20 évig, a 3 : l-es több mint 50 évig állékony. A természetes lejtők hajlása ritkán haladja itt meg a 10°-ot. A fenti megfigyelések alapján Skempton görbéket szerkesztett, melyek különböző londoni agyagfajták nyírószilárdságának az idővel való csökkenését adják meg. (32. ábra.) így adott talajfajta esetén megbecsülhető az az időtartam, ameddig a rézsű állékonyságával számolhatunk. 32. ábra. A merev, repedezett londoni agyag nyírószilárdságának az időben vaió fokozatos csökkenése (Skempton megfigyelései szerint) Fig. 32. Gradual decrease in time of the shearing strength of stiff, fissured London clay (observations of Skempton)