Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
Starosolszky: Mérőszűkiiletek 375 mérőszűkületek elméleti alapjait, gyakorlati kivitelét és két újtípusú berendezés laboratóriumi és helyszíni (üzemi) kísérleteit ismerteti. A Balloftet-féle mérőszűkületek előnye az, hogy egyszerű szerkezetek, kevés anyagból és gyorsan megépíthetők, így a beruházás költségeit tekintve igen gazdaságosak. A mérőszűkületek elvi alapja az, hogy a leszűkített szelvényben „a torokban", rohanó mozgás áll elő. A rohanó mozgás következményeként a vízhozam meghatározásához egyetlen vízállás ismerete elegendő. Tudjuk, hogy rohanó mozgás esetén v >Vg y, ahol а v а középsebesség, y a vízmélység és g a nehézségi gyorsulás. Az áramlás és rohanás közti határállapotban kialakuló úgynevezett kritikus mélység, у к а kétharmada a mindenkori energia magasságnak. A H energia-magasság a mérőszűkület torkában v 2 Q 2 2 g 2 gb 2g 2 ahol Q a vízhozam és b a torokszélesség. A szűkítésen át a víz duzzasztás révén jut. Az energiavonal a „lex minimi" elve alapján a vízhozam átvezetéséhez szükséges minimális szintig emelkedik. Ez a szint éppen a határállapolhoz tartozó, vagyis 3 Лию = 2 Ук' 3 _ = ÍS * < 3> írjuk fel a Bernoulli egyenletet a felső víz és a határállapot szelvényére : Q 2 Q 2 3 yf + ^ Ц = Ук + 2 g Ь 2Т к = 2 ahol y { a felvíz mélység és В a derékszögű-négyszög szelvényű felvízcsatorna szélessége. Alkalmazva a folytonosság egyenletét és elhanyagolva az érkezési sebességet az előbbiek következményeként a Venturi csatornákkal foglalkozó magyar szakirodalomban [2, 3] a Q=kb^gy'l. (5) alakot vezették le, ahol к a súrlódástól és a kontrakciótól függő tapasztalati állandó. Ha a torokban előáll a rohanás, továbbá a kritikus mélység és a felső vízmagasság között függvénykapcsolatot feltételezünk, a vízhozam a felső vízállás ismeretében is számítható. Balloffet professzor más külföldi tapasztalatokra is hivatkozva a (3) és (4) egyenlet együttes alkalmazásából kapható ÍT, 6 2 3 uf + YWY 2 = 2 11 k (6 ) b Ук egyenletnek az r = — torokszükitési viszonyszám és a z = —paraméter segítségével В Uf történő megoldása révén Q = pb y fy 2 gy f (?)
