Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

KISEBB KÖZLEMÉNYEK Rovatvezető: SZESZTAY KÁROLY VÍZVESZTESÉGEK A PERMETEZŐ ÖNTÖZÉSNÉL

1 626.845 A legutóbbi időben a Szovjetunióban mind nagyobb figyelmet fordítanak a szántóföldi permetező öntözés tanulmányozására, különös tekintettel az öntözővíz hasznosulására. A szerző 1951 nyarán az egyik Volgántúli öntözőrendszerben végzett kísérletekről számol be. A vizet a kivételi helyről az öntözendő területhez nyomás alatti csővezetékben vezették, míg magán a területen 0,6 m mély, 0,25 m fenékszélességű 1 : l-es rézsűjű mélyvezetésű csatornákban osztották szét. A csatornák hoszszában 50 — 60 m-enként tiltókat helyeztek el a szivattyúk üzeméhez szükséges vízszint biztosítására. Az alkalmazott kétkonzolos permetezőgép konzolainak hossza egyenként 68 m. A konzolokon végigfutó cső 24 szórófejjel van felszerelve. Az öntözés állóhelyzetből történt, de az egyik helyről a másikra való átállást a permetezés megszakítása nélkül oldották meg. A permetezőgép szivattyúja az öntözőcsatornából 18,3 l/s vizet vett ki, amit a szórófejek az egyidejűleg" permetezett 1295 m

2-nyi sávon 0,85 mm/perc intenzitású és 1,05 mm névleges cseppátmérőjű permetté alakítottak át. A kísérletek során a következő vízveszteségeket mérték : a) elszivárgás a csatornából és a csatornában visszamaradó víz ; b) a permet párolgása a levegőben ; с) a növények felületén maradt permet ; d) a talaj felületén visszamardt permet párolgása. A csatornából és az öntözött területről elfolyás nem volt. A csatorna vízfelületének párolgását jelentéktelen értéke miatt a szivárgásnál vették figyelembe. A csatorna vízveszteségének ( Vj) megállapítására folyamatosan mérték a csatornába adott vizet (B

q), valamint a permetezőgép felhasználta vízmennyiséget (B

g). A vizsgált időszak végén számbavették a csatornában maradt felhasználatlan vizet (B

m). A felhasználatlan víz azért adódott, mert a permetezőgép szívószelepe rögzítve van a konzolhoz és 18 cm-re nyúlik a terepszint alá. így a terepszinttől 18 cm-nél mélyebben levő vizet nem tud felvenni. A csatornák vízvesztesége : V

1 = B

q — B

g — B

m. A kísérleti terület talajadottságai (a termőréteg alatt 0,7 m mélységig vályog, alatta sötétbarna agyag) mellett, kilenc mérési sorozat átlagaként a csatorna összes vízvesztesége (Vj) a csatornába adott víz 11,6%-ára adódott. Ebből 8% a szivárgási és párolgási, 3,6% a csatornában visszamaradó víz okozta veszteség. A permet párolgására vonatkozóan az 1929 —1930-as években végzett korábbi vizsgálatok szerint, Volgántúli viszonyok mellett, a permet lehullása közben fellépő veszteség a permetezőgép által felhasznált víz 12 —17%-a. A szerző kísérleteinél a permetezést álló helyzetben végezték rövid sugarú szórófejekkel. A kísérleteknél két értéket határoztak meg : (1) a permetezőgép vízfelhasználását az öntözés alatt (B

g), (2) ugyanezen idő alatt a talaj felületére hullott víz meny1 Kaljanov G. Sz. : О poterjah oroszitel'noj vodi pri polive dozsdevaniem. Gidrotechnika i Meliara cija, 1954. évi 11. szám, 12 — 18. oldal, 2 ábrával, 4 táblázattal.