Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - I. Kézdi Árpád: Rézsűk állékonysága

4. kép. Öntözőcsatorna térfogatváltozás miatt összerepedezett töltése (Varga László felvétele) Picture 4. Bank of irrigation canal fissured by volume change felületén (1. 21. ábra) meniszkuszok keletkeznek, érvényesül a víz húzófeszültsége, amely elérheti a maximális kapilláris feszültség értékét. A bezárt levegőre viszont ugyanilyen nagyságú nyomófeszültség hat, s ez a talaj vázszerkezetében húzást eredményez. Ez a húzás könnyen szétrepeszti ezután a talajrögöt, és a folyamat ismétlődésével az agyag teljesen szétesik. Végeredményben ez a folyamat okozza a biztosítás nélküli agyagrézsűk lassú folyását. A térfogatváltozás eredményezte repedezett talajszerkezettől meg kell különböztetnünk az ún. mozaikos agyagok szerkezetét, amelyek poliéderes apró darabkákból állanak, az egyes darabok azonban szorosan egymáshoz csatlakoznak, fényes, kissé nedves felülettel vannak elválasztva. Ez a szerkezet geológiai és elektromos hatások következtében jön létre. Az ilyen talajból álló rézsűk állékonysági kérdéseit a 4. pontban tárgyalom. 3.33. Ha valamely rézsűt teljesen vagy részben víz borít, felületére víznyomás, a csúszó tömegre pedig felhajtó erő hat. Ez a helyzet árvédelmi töltések, öntözőés lecsapolócsatornák, földből készült völgyzárógátak esetében. Az állékonyság ugyanúgy vizsgálható, mint szabad rézsűnél. A különbség mindössze annyi, hogy a csúszó tömeg súlyának számításakor a felhajtóerővel csökkentett térfogatsúlyt kell figyelembe venni. Az indokolást a 22. ábra adja meg. Az ABC vízalatti földtömeg súlyát osszuk két részre ; az egyik rész legyen a felhajtóerővel csökkentett térfogatsúllyal (y'

t = y

t — 1) számított súly (

G) a másik a víznyomás (G'). G' erőt az AB rézsűfelületre működő, a rézsű alsó harmadpontjában támadó V

2 víznyomás és az AC felületen működő hidrosztatikus feszültségek Vj eredője 21. ábra. Száraz talajrög szétesése vízelborítás hatására Fig. 21. Disintegration of dry clod of soil in water