Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
1. füzet - I. Kézdi Árpád: Rézsűk állékonysága
Rézsűik állékonysága 25 egyensúlyozza. így az állékonysági vizsgálatot a G erő figyelembevételével kell az ismertetett vektorpoligonális módszerekkel végrehajtani, s az állékonyság biztosításához szükséges kohéziót meghatározni. Vízalatti talaj nyírószilárdságának számításánál figyelembe kell venni, hogy nyírószilárdság csak tényleges normálfeszültségekböl, vagyis a talaj vázszerkezetére ható feszültségekből származhatik. Ezért ilyen esetben a Coulomb-féle törési feltétel a következő alakban írható fel : t = (n — u) tg Ф + с (12) ahol n a talajra ható teljes normálfeszültség, и pedig a pórusvízben uralkodó víznyomás. Értéke nyugalomban levő víz esetén a hidrosztatikai nyomással egyenlő. Ha tehát a hidrosztatikai nyomómagasság h, akkor и = h y v, ahol y v a víz térfogatsúlya. Vagyis t = (n -hy v)tg0 +c (13) Ha tehát a földtömeg valamely pontjában a hidrosztatikai nyomás nő, a nyírószilárdság csökken és fordítva. A 22. ábrán feltüntetett esetben a piezometrikus szint a rézsű felső síkjával azonos ; a felvett csúszólap minden pontjában számítható tehát az и semleges feszültség és a csökkent nyírószilárdság. A teljesen vízzel borított rézsű állékonysága mégsem csökken, mert a víz felhajtóereje következtében a csúszást előidéző nyomaték is megfelelően kisebb, mint a vízzel el nem borított rézsű esetében. Most tegyük fel, hogy a rézsűt borító víz szintje nagyon lassan süllyed. Ekkor a talajvízszin vízszintes marad és a külső vízszinnel azonos sebességgel száll lefelé. A teljes lesüllyedés után a piezometrikus szint a rézsű talppontján átmenő vízszintes sík. A hidrosztatikus nyomás a 23. ábra szerint alakul, így a nyírószilárdság minden pontban számítható. A csúszás elleni biztonság tényezője : 22. ábra. Vízzel borított rézsű állékonysági vizsgálata Fig. 22. Stability examination of flooded slope с L R + R Г (n - h y v) tg Ф Л s G a vagy a csúszólapon működő normálfeszültség n a átlagos értékét bevezetve : _ RL [ c + (n a-hy v)tgO] (14) Ga Közelítő számítások céljaira az n a G/l összefüggés használható. (14a)
