Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

IV. Vízrendezés 287 Az első kértlés a vízierőművek Ье/ulyása az árhullámok alakulására. Az Inn vízrendszerében létesült vízerőművekkel kapcsolatban néhány ezer hektárnyi területet kizártak az ártérből. Ily módon az árhullámok levonulása meggyorsult, ugyanakkor azonban megnövekedett az árvízveszély is. 1927 — 1930 között Bajorországban, Straubing környékén is építettek gátakat. Mindezen munkálatok hatásának tanulmányozása során még 1953-ban tett megállapításai szerint a tavalyihoz hasonló árvíz tetőző hozama mintegy 300 m

3/s-mal növekedett. Természetes, hogy az oldalcsatornás erőműveknek viszont kedvező a hatása az árhullámok magasságára. A második kérdés a jéy és az erőmüvek kapcsolata az árhullámok levonulása szempontjából. A közelmúltban megvizsgálták a jeges árvizeket kiváltó időjárási viszonyokat, és megállapították, hogy befagyott folyamszakaszra csak mintegy tíz évenkint egyszer fut rá magasabb árhullám. Nem lehet azonban tudni, mi lesz a helyzet akkor, ha a Dunán mintegy 30 km távolságra visszaható duzzasztóművek sora épül meg. Harmadszor a folyami vízlépcsők műtárgyainak általános elrendezésével kapcsolatban megjegyzi, hogy minden esetben külön kell eldönteni ; melyik elrendezés a legcélszerűbb. Végül Salamin Pál előadásával kapcsolatban megemlíti, hogy a hóréteg víztartalmának mérésére rádióaktív izotópokkal működő távjelzc műszert szerkesztettek. A kísérleti műszer az elmúlt télen, fogyatékosságai ellenére, jól bevált. A vele szerzett tapasztalatokat közkinccsé teszik. Az izotópokkal kapcsolatban egyéni véleménye az, hogy a hidrológiai kutatásban eddig teljesen figyelmen kívül hagyták a kémia és az atomfizika vívmányait. Vízsebességet pl. még ma is úgy mérünk, mint száz évvel ezelőtt Vásárhelyi. Meggyőződése, hogy ebből a szempontból is új korszak küszöbén állunk. A vízhozamméréseknél igen nagy sikerrel fogjuk alkalmazni az izotópokat, és ennek révén igen nagy megtakarításokat is el fogunk érni. JUHÁSZ JÓZSEF (Vízügyi Tervező Iroda): A kisvízfolyásokon a rendszeres vízrajzi észlelések és mérések csak néhány éve indultak meg. Ezért tnég a vízállásidősorok is rövidek és sok esetben hiányosak is. Pedig a vízhasznosítással, és különösen az ipari és ivóvízellátással, továbbá a szennyvízelvezetéssel foglalkozó tervezőknek elsősorban a kisvízfolyások kisvízhozamaira van szükségük — de pontosabban, mint ahogy elméleti alapon meg lehet határozni. Ma sajnos az a helyzet, hogy ha valamely kisvízfolyásról vannak is 5 — 10 évi vízállásészleléseink, alig lehet a megfelelő naponkinti vízhozamokat meghatározni, mert a mederváltozások miatt nem lehet az elmúlt évekre érvényes vízhozamgörbéket szerkeszteni. A tervezők munkáját nagyon megkönnyítené, ha a kisvízfolyásokon egyrészt nagyobb körültekintéssel helyeznék el a vízmércéket, másrészt környezetüknek а lefolyási viszonyokat módosító hatását folyumatosari feljegyeznék. Kívánatos volna továbbá a kisvízhozamokat — hiszen mennél nagyobb vízhozamról van szó, annál kevésbé érdekes a mederváltozás helyi hatása — olyan mesterségesen előállított és esetleg mesterségesen felduzzasztott szelvényben mérni. amelyben a meder benőttsége, kimélyülése vagy feltöltődése már nem érezteti hatását — esetleg kis oldalcsatornákban vagy olyan magasra felemelt küszöbön, amely már az alatta bekövetkező mederváltozásra nem érzékeny. À tervező irotlák olyan rövid határidőkkel dolgoznak, hogy általában nincs módjuk — akkor sem, ha költségkeretük volna rá — ilyen mérőberendezések létesítésére, és érdemleges időn át való mérésre. DB. LÁSZLÓFFY WOLDEMÁB (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet): Marcsinkov professzor előadásához kiegészítésképpen megjegyzi, hogy a mi folyami méréseinknél magának a sebességmérésnek az időtartama a felkészüléshez képest (a szelvénvkötél kihúzása, a szelvény felvétele) aránylag rövid. A rövidített egy és kétpont módszernek tehát nálunk látszólag nincs jelentősége. Mégis használjuk ezt az egyszerűsített módszert, mégpedig azért, mert folyami niérésel<nél mindig történhetik a műszerrel valami baj, tehát igyekszünk a szelvényt minél hamarabb végigmérni. De ha minden rendben van is, és végigcsináljuk a teljes mérést, mérünk 0,2 és 0,8 mélységben is. Ennek megvan az az előnye, hogy a mérés helyességét nagyon gyorsan ellenőrizhetjük. Az egyszerűsített számítást hamarosan