Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
2 74 A vízrajzi szolgálat jubileumi kongresszusa elvégezve meg tudjuk nézni, hogy az eredmény ráilleszkedik-e a már meghatározott vízhozamgörbére vagy sem. Dr. Kressernek az önműködő hósűrűségmérő műszerről mondott szavaihoz megjegyzi, hogy a kísérletekről már kétszer is megemlékezett a magyar szakirodalom. Természetesen mindnyájan hálásak leszünk, ha olvashatjuk a részletes beszámolót. Arra a megjegyzésére, hogy még ma is "Vásárhelyi Pál módszerével mérünk örömmel jelenti be, hogy a Magyar Hidrológiai Társaságban Boros János egyetemi docens bemutatással egybekötött előadást hirdetett egy termodinamikai alapon (termisztorral) működő új sebességmérési eljárásról. Reméljük, hogy ezt az eljárást élő vízfolyásokon is alkalmazni tudja majd. MOSONYI EMIL akadémikus dr. Kresser utolsó szavaihoz kapcsolódva megjegyzi, hogy javaslatára a magyar liidrológusok sürgősen és szervezetten kívánnak foglalkozni a rádióaktív izotópokkal, de nemcsak abból az egy szempontból, amelyre ő nagyon helyesen rámutatott. Mivel a rádióaktív izotópokat nemcsak az energiatermelésben, hanem egészségügyi és mezőgazdasági téren is széles körben használják, foglalkozni kell azzal, hogy milyen módon lesz elkerülhető a felszíni vizek és a talajvizek meg nem engedett mértékű rádióaktív-izotóp szennyezése. A feladat megoldása a kémikusok és a fizikusok dolga, de a hidrológusoknak kell megadniok hozzá a vízgazdálkodás szempontjait. A Hidrológiai Társaságban és az Akadémián bizottságot alakítottak már a kérdés tanulmányozására, de kívánatos volna, hogy magában a Kutató Intézetben is egyelőre legalább a magja épüljön ki annak a csoportnak, amelyik a kérdéssel foglalkozni fog. SALAM IN PÁL, a műszaki tudományok kandidátusa (ÉK Műszaki Egyetem) : Csermák Béla előadásához kapcsolódva megemlíti, hogy a lefolyási jelenségekben szereplő tényezők összefüggésének bemutatott grafikus vizsgálata mellett a numerikus vizsgálatok jelentősége is megmarad. Ezt bizonyítja a lefolyási tényezőnek az előadásában bemutatott példa esetében korrelációszámítással történt megállapítása is. A korrelációszámítás bizonyos fokig kiegészítője, illetve versenytársa lehet a grafikus vizsgálatoknak, mert vele a résztényezők súlyát felül lehet vizsgálni és az összefüggéseket igen szabatosan jellemezni. Y. AZ ÖNTÖZÉS ÉS FOIA«CSATORNÁZÁS VÍZRAJZI KÉRDÉSEI Az ülésszakon elhangzott három előadás közül az elsőt KERTAI EDE, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítéstani tanszékének docense tartotta Az öntözővíz-készlet meghatározása címen. A régebbi, hidrológiai alapon készült öntözővízkataszterek mellett ismertette azt a módszert, amelyet az elméleti és gazdaságosan hasznosítható öntözővíz-készlet megállapítására az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítésénél követtek. Az eljárás az öntözővízhiány esetén bekövetkező terméscsökkenést használja a gazdaságosság mérőszámául. Méltatta a Keretterv összeállítóinak és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetnek a vízkészlet számbavételével kapcsolatban végzett munkásságát, és végül rámutatott a kérdéssel kapcsolatos hidrológiai, agronómiai és műszaki kutatási feladatokra. 9 A következőkben dr. ing. DUB OTTÓ egyetemi tanárnak, a Szlovák Tudományos Akadémia levelező tagjának • A tanulmány teljes szövegét lásd e füzet további lapjain.