Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

2 74 A vízrajzi szolgálat jubileumi kongresszusa 3. A belvízrendezés és a többi vízgazdálkodási ágazat közti kapcsolat vizsgálata, így a vízlépcsőknél fenntartott duzzasztás és az öntözések hatásának vizsgálata a talajvízszint alakulása és a belvízképződés szempontjából. Ezen a téren jelentős munkát indított meg a Kutatóintézet a tiszalöki öntözőrendszerben, amely lényegesen hozzájárulhat a vízgazdálkodásunkban az utóbbi években az öntözések javára kialakult egyoldalú szemlélet felszámolásához. Jelentős a Kutatóintézetnek a talaj vízáramlások és fakadóvizek jelenségének kivizsgálásával végzett munkája a Balatoni Nagyberek öblözetében és a Szigetközön, amelynek továbbfejlesztése igen szükséges. Itt említem meg, hogy igen jelentős közös hidrológiai vizsgálataink időszerűek Ausztriával a Fertőtó, a Hanság és a Répce vízgyűjtőjén, és Csehszlovákiával a tervezett felsődunai vízlépcsővel kapcsolatban. 4. A belvízcsatornák nagymérvű feliszapolódásáncik megelőzésére, ill. csökkentésére irányuló kutatás. Szükséges volna a lebegtetett hordalék lerakódásának vagy a csatornákba jutásának megakadályozására szolgáló lehetőségek kutatása. Az ismertetett feladatok megoldására a következő lehetőségek kínálkoznak : 1. Mérések, észlelések az ország belvizgyüjtö területein. Ehhez lehetőleg önműködő műszerekkel felszerelt, minél sűrűbb észlelőhálózat és megfelelő létszámú szakszemélyzet szükséges. A kutatómunka helyszíni irányítása végett a vízügyi igazgatóságokat mérnökhidrológussal kellene megerősíteni. 2. Kísérleti belvízöblözetek létesítése. Feladataik: a) a belvízgyűjtőkben szükséges hidrológiai vizsgálatok módszerének kidolgozása és b) hidrológiai, meteorológiai, agrotechnikai és vízháztartási vizsgálatok. 3. A belvízi jelentőszolgálat és előrejelzés megszervezése. A szolgálat nyújtana alapot a tározás és vízvisszatartás szabályozására. Az előrejelzés egyrészt követlen belvízi kutatásokra, másrészt a meteorológiai és hidrológiai — talajvízszint- és árvízi — előrejelzésekre támaszkodna. Az utóbbiak alapján pl. következtetni lehet a gravitációs belvízlevezetési lehetőségekre a befogadó folyó árhullámai közötti időben. MOSONYI EMIL akadémikus : Mikor vízrajzról van szó, állandóan egy mérlegnek a két oldalát mutatjuk be. Az egyik oldalon foglalkozunk azzal, hogy milyen módon lehet következtetni kellő számú mérés hiányában, vagy pedig hézagos adatok birtokában, közvetlenül meg nem mért vízhozamokra, a másik oldalon pedig beszélünk a vízhozam tényleges megmérésének kérdéseiről. A kettő szorosan kapcsolódik, mert a vízhozam megmérése a gyakorlati és abszolút világos, egyértelmű kontroll, amellyel időnkint igazolni lehet a következtetések helyességét. A Marcsinkov professzor javasolta egyszerűsített vízhozammérési módszerekkel kapcsolatban két szempontot kíván megemlíteni. Az egyik az, hogy a kevés pontban, egyes esetekben esetleg csak egy pontban való szárnymérésnek, vagy akár a felszíni sebességmérésnek, rendkívül nagy a gazdasági jelentősége. Aki ilyen méréseket végzett — maga is nagyon sokat foglalkozott egy időben közvetlen mérésekkel — tudja jól, hogy milyen megtakarítást jelent időben, műszerben a méréseknek ilyen módon való egyszerűsítése, s esetleg milyen lehetőséget biztosít arra, hogy más méréseket — amelyekre akkor van csak soha vissza nem térő alkalom — ne mulasszunk el. A másik szempont, amelyre még nyomatékosabban hivatkozik, az, hogy ha gyorsan változó vízállásnál a mérést nem tudiuk kellő rövid idő alatt végrehajtani, hiába ámítjuk magunkat azzal, hogy számos függőleges még számosabb pontjában szabatos méréseket végeztünk : az eredmény sokkal pontatlanabb lesz, mint egy néhány pontban végzett gyors mérésnek az eredménye. Ha ugyanis instacionárius állapotú vízfolyáson hosszan elhúzódik a mérés, nagyobb hibát követünk el, mint ha egy pillanatfelvétel alakjában mért kevés adatból jó következtetést vonunk le — még akkor is, ha a következtetés maga közelítő. DR. KRESSER \V. (Ausztria) : A délelőtti ülésen Mosonyi professzor három igen fontos kérdésre hívta fel a figyelmet, amelyeknek eddig talán nem szenteltek kellő figyelmet.