Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

252 Kisebb közleményeik, sának morfológiai hatását. Ha hordalékmentes vizet veszünk ki valamely folyóból, a vízkivétel alatt csökken a vízszállítás és vele együtt a hordalékszállítóképessé«. Mivel felülről továbbra is ugyanannyi hordalék érkezik, a vízkivételi szelvény fölött hordalék rakodik le. Ha ismerjük a vízkivétel helyén a hordalékhozamok tartósságát, továbbá a hordalékhozam, illetve a vízhozam változását a vízállás függvényében, az évente lerakódó hordalékmenynyiséget a 3. ábrán közfiit szerkesztéssel meghatározhatjuk 16]. A vízkivétel alatti szakasz vízhozamgörbéjét úgy kapjuk meg, hogy a különböző vízállásokhoz tartozó Qí vízhozamot a vízkivételnek megfelelő Q

0 értékkel csökkentjük. Az eredeti Qi vízhozamnak megfelelő Gi hordalékhozamnak a tartóssága л,- (1—2—3—4 vetítővonal). Ennek a tartósságnak a vízkivétel alatti szakaszon a jövőben Qi — Qn vízhozam fog megfelelni, amelyhez G'i hordalékhozam tartozik. A módosult hordalékszállítási görbe megfelelő pontját az 5 — 6 — 7 vetítővonal metszi ki. A szerkesztésnél feltételeztük, hogy a tartóssági görbe közelítően állandó marad, vagyis állandó és folyamatos vízkivételről van szó. Az eljárás pontossága főként az igen nehezen meghatározható hordalék hozamgörbe helyességét ől függ. Az ábrán látható szerkesztést több pontra elvégezve, megkapjuk a megváltozott hordalékhozam-tartóssági görbét. A két tartóssági görbe közötti terület a vízkivétel folytán lerakódó évi hordalékmennyiséget méri. Természetesen ez a folyamat az új egyensúlyi helyzet beálltáig tart A folyami morfológia újabb eredményei a jövőben különösen fontosak lesznek a nagy vízi létesítményeket tervező mérnökök számára. Érdemes tehát a múltban épült létesítmények tapasztalatain okulni. Amikor például a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a víztározási lehetőségek feltárásával kapcsolatosan a megépült tározók feliszapolódását vizsgálja, a jövőben megépítendő hazai völgyzárógátas víztározók számára tár fel fontos adatokat. Starosolszky Ödön IRODALOM 1. Friedkin—Lászlólfy : A folyómedrek vándorlása. Vízügyi Közlemények 1949. 1—2. sz. 98 — 116. o. 17 ábra. 2. Fazekas Károly : Vízfolyások természetes kialakulása és mesterséges beavatkozás a vízfolyások kialakulásába. Mérnöki Továbbképző Intézet 2870. Budapest, 19f>4. 3. K. W. Lane: The importance of fluvial morphology in hydraulic engineering, — Proceedings ASC F

. Vol. 81. Paper No. 745. 1!)55. júl. — 17 oldal 6 ábrával és I képpel, részletes irodalmi jegyzékkel. 4. liogárdi János: Hordalékmozgás a folyószabályozásban. Vízügyi Közlemények 1942. 3—4. sz. 5. Alfred S. Harrison : Deposition at the heads of reservoirs. Proceedings of the Fifth Hydraulics Conference 1952. (Studies ill Engineering — State University of Iowa, Bulletin 34.) 199 — 224. oldal 5 ábrával és 7 képpel. (i. Schal/ernak F.: Neue Grundlagen für die Berechnung der Geschiebefühtung in Flussläufen. 1922. ábra. Folyamatos, egyenletes és hordalékmentes vízkivétel hatására bekövetkező hordaléklerakodások számbavétele szerkesztéssel ISchaffernak nyomán)